Sábeszkor indul útjára a gyönyör (18+)

A legtöbb világvallás - köztük a judaizmus is - a templom falait átlépve bekérezkedik a hálószobákba. Ám a kereszténységgel ellentétben a férfierény és a patriarchális hatalom megóvását nem az önmegtartóztatással és a nõi szexualitás démonizálásával kívánja megõrizni. Éppen ellenkezõleg, a nõ szexuális megelégedettségét tartja a társadalmi rend alapjának.

A Teremtés Könyve is egyértelmûen, minden prüdéria nélkül fogalmaz: "Annakokáért elhagyja a férfiú az õ atyját és az õ anyját és ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté" - vagyis a házassággal szükségszerûen együtt jár a testi szerelem is. A Tórában szereplõ legelsõ micva (törvény) a "Sokasodjatok és szaporodjatok" parancsa. Ezzel a judaizmus a szexualitást a rituális szabályok szellemi magaslatára emeli. Úgy tekint rá, mint Isten ajándékára, amely egyszerre szolgálja a fajfenntartást és az egységet, de az élvezetet is elismeri.

A Biblia egyik legszebb könyve az Énekek Éneke, mely Salamon király nevéhez fûzõdik, a misztikus allegória magasságába emeli a szerelmet. Így válik a szexuális együttlét a szövetségkötés legmagasabb rendû formájává, mely hasonlatos az Isten és választott népe közötti szövetséghez, ám azzal semmiképp nem egyenértékû. A judaizmus tehát egyáltalán nem szemléli prûden a nászi ágyat, hanem bátorítja a házasságban élõ férfi és nõ közötti kiegyensúlyozott szexuális kapcsolatot - bizonyos szabályok szigorú betartása mellett. A rabbik igen hamar felismerték, hogy a szexualitás a társadalom sajátos kovásza, s igyekeztek ezt a rendkívüli hatalom- és élvezetforrást szigorú vallási normákba ágyazni. Ezért a kóser szex éppen olyan, mint a kóser étkezés, vagyis követendõ életforma a vallásos zsidók számára.

Szex csakis a chupa (baldachin) után

Nem kóser a házasság elõtti szex. A Halacha szexuális önmegtartóztatásra vonatkozó elõírása szerint a fiatalok a házaséletet a baldachin alatt megkötött kidusin (házasságkötés) és a ketuba (házassági szerzõdés) aláírása után kezdhetik meg. Ez utóbbiban foglalják írásba, hogy a feleséget megilleti az élelem, a ruha, az otthon és az onah, vagyis a házassági jogok, melyekhez feltétlenül ragaszkodhat.

A jogok közül az onah a leghangsúlyosabb. Megvonása miatt a zsidó bíróság azonnal engedélyezi a válást a sértett fél számára. A férj nem tekinthet úgy feleségére, mint szexuális tárgyra, tilos bámulnia annak meztelen testét. A vallásos zsidók hálószobájában a szex nem a férfi joga, és nem a nõ kötelessége. A nõ nem a férfi kedvére létezik, és egyáltalán nem erkölcstelen, ha élvezi a szexet. Sõt, a Tóra ahelyett, hogy tagadná a nõi vágyban meglévõ szexuális vonásokat, a férfi kötelességévé teszi, hogy úgy okozzon élvezetet feleségének, hogy elõbb õ érhesse el az orgazmust.

A testi érintkezés szempontjából különleges és kiemelt szerepe van a sábesznek. A hétköznapi rohanás és fáradtság eltávolíthatja egymástól a házastársakat szexuális értelemben is. A sábeszkor azonban nem csak pihenéssel, jó falatokkal és szellemi táplálékkal tisztelik meg az ünnepet. Szombat éjjelén házaséletet élni szabad és kívánatos is, mivel a páratlan nap másik aspektusa az oneg, vagyis az élvezet.

A pornó tiltott szexuális segédeszköz

Kóser a szexben minden, ami fokozza a szerelmet, az izgalmat és az intimitást anélkül, hogy feladná a házasság sérthetetlenségét és az egymás felé fordulást. Nem kóser azonban az önkielégítés, mivel csökkenti a partnertõl való függõséget, s a mag elvesztegetése is. Hasonló okokból került a pornó is a tiltott szexuális segédeszközök listájára. No meg azért is, mert pornót nézve nemigen lehet betartani az egyik legfontosabb útmutatást, méghozzá azt, hogy a házastársaknak tilos másvalakire gondolniuk egymáson kívül közösülés közben szexuális ajzás céljából.

Az igazán kóser szex az éjszaka sötétjében történik, lehetõleg a klasszikus misszionárius pózban, mert a judaizmus ezt tartja a legmegfelelõbbnek a test, a szellem és a lélek egyesülésére. Természetesen a vallásos igyekezet nem mehet az élvezet rovására - így más pózok is elfogadottak, amelyek mindkét fél számára kielégülést okoznak. Nem színesíthetik viszont szexuális együttlétüket S/M játékokkal, hiszen a test meghasogatása szigorúan tilos.

Ha meleg vagy, nem vagy kóser

A Tóra harmadik könyve, a Leviticus egyértelmûen tiltja a homoszexuális kapcsolatokat: "És ha valaki férfival hál úgy, amint asszonnyal hálnak, utálatosságot követtek el mind a ketten: halállal lakoljanak, vérük rajtok."

Napjainkban ugyan már nem kövezik halálra a "szodómiát" gyakorló "bûnösöket", de a tiltás különösen megnyomorítja az  ortodox és haszid közösségekben élõ melegek és leszbikusok életét, hiszen, ha kiderül saját nemük iránt érzett vonzalmuk, az minden esetben a közösségbõl való kitaszítást jelenti, ami megfosztja õket identitásuktól. Ettõl félve sokan az önkéntes cölibátust választják - ez is ellentétes a zsidó törvényekkel - míg mások megházasodnak, és egész életükön keresztül hazudnak önmaguknak és társuknak is.

Mindent szabad, ami nem tilos

Az orális szex egyáltalán nem tiltott. Egy dologra kell ügyelni, hogy a pár ne kövesse el a bibliai Onán bûnét, vagyis a férfi magjának elvesztegetését. Persze egyáltalán nem biztos, hogy a házastársak élnek az orális szex adta lehetõségekkel, hiszen az onah szerint a feleségnek joga van tartózkodni a szex olyan formáitól, melyet kellemetlennek, visszatartónak tart. Pusztán vallási okokból viszont egyik fél sem utasíthat el valamilyen szexuális pózt, és a prüdéria sem tartozik a kóser szex eszköztárába. A keresztény erkölccsel ellentétben a zsidó felfogás szerint nem a lelki tisztaság egyik formája, hanem olyan bûn, ami arra késztetheti a házastársakat, hogy a hitvesi ágyon kívül keressék a testi élvezeteket.

Tisztasági törvény - a legfontosabb

Az egyik legszigorúbb tilalom alá a nõk menstruációs ciklusa alatti nemi élet esik. A nidá törvénye szerint a ciklus öt napjára (akinek hosszabb a ciklusa, további napokra) és az azt követõ hét napra külön kell válniuk a házastársaknak, az ezt szabályozó törvények az elkülönülési törvények. Ezt az idõszakot a szigorú szexuális absztinencia jellemzi, ami mellõz minden olyan érintkezést a házastársak között, ami szexuális gerjedelmet válthatna ki.

Ennek értelmében tilos egymás megérintése, de még az egymásnak való italtöltés, tálalás, tárgyak átadása vagy a másik ágyának bevetése is. A különválás lezárásaként a vallásos zsidóasszonyok a tisztaságról való megbizonyosodás után, gondos elõkészületet követõen a mikvében, a rituális fürdõmedencében merítik alá magukat, hogy tiszták legyenek. Az elkülönülés valódi értelme - mint oly sok esetben - valójában egészségügyi okokkal magyarázható, a vérzés alatti házasélet mellõzése komoly nõi betegségeket elõz meg. Fontosságát az is mutatja, hogy a törvény megszegése olyan súlyos büntetést von maga után, mint ami a jómkipur böjtjének megszegése vagy a vérfertõzés esetében szabható ki, azaz a lelkek elkárhozása.

Különbözõ orvosi vizsgálatok bizonyították már be, hogy a Tóra parancsolta házaséleti szabályok megfelelnek a legmodernebb higiéniai elveknek. A méh vérzést megelõzõ állapotváltozása, a vérzés ideje és az azt követõ hét nap, míg a méh regenerálódik, olyan veszélyek elõtt nyitja meg az utat, mint a  méhnyakrák kialakulása vagy különbözõ szexuális úton terjedõ betegségek. Dr. Hiram M. Winberg New York-i professzor statisztikai adatokkal bizonyította, hogy a nem zsidó asszonyok között hússzor több rákos megbetegedés fordul elõ, mint a tisztasági szabályokat megtartó zsidó asszonyok közt.

A tisztasági törvények arra is egyértelmû utasítást adnak, hogy ha a nõ bármilyen rendellenességet észlel menstruációja kapcsán vagy egyéb, szokatlan vérzést tapasztal, azonnal keresse fel a rabbiné útján a rabbit vagy idõsebb asszonyt. Ez tovább emeli annak valószínûségét, hogy a betegségek idejekorán kiderülnek. A szabályok kitérnek a nászéjszakát, a vetélést és a szülést követõ tisztátalanságokra is.

A védekezés

A kívülállók azt gondolhatják, hogy nehéz lehet egy olyan közösségben az ésszerû születésszabályozást megvalósítani, ahol a törvénykönyv a "Szaporodjatok és sokasodjatok" micvájával kezdõdik. Ezek szerint Isten nem magányosan, üresen akarja a Földet, hanem emberekkel benépesítve. A fenti szabályok megismerése után azonban tévedés lenne azt gondolni, hogy a judaizmus nem talál erre üdvözítõ megoldást, amikor a védekezés indokolttá válik. Egyedi elbírálás alapján, ha például a nõ életét vagy egészségét veszélyeztetné egy terhesség, engedélyezhetõ a védekezés valamilyen formája.

Ez többnyire valamilyen mechanikus módszer, de nem óvszer, és nem pesszárium. A spirál kósernek számít, de maga a Szentírás a hüvelybe helyezett kócot említi mint védekezési módszert. Az abortusz is egyértelmûen tiltott, kivéve azokban az esetekben, amikor az anya életét veszélyezteti a terhesség kihordása. A fogamzásgátló tabletta alkalmazása néhol megengedett, de ortodox és haszid vallási közösségekben elutasítják a tabletta használatát.

Miro

[origo]