Misszionárius póz (18+)

A póz eredetét tekintve számos tézis létezik. Sokan úgy vallják, a kifejezés a keresztény hittérítõk (misszionáriusok) által propagált egyetlen olyan helyes szexuális póz volt, amit a vallás engedélyezett az együtthálások alkalmával. Ez az állítás azonban úgy tûnik, csak mítosz, és további állítások alapján a kifejezés valamikor 1945 és 1965 között alakult ki, méghozzá történelmi dokumentumok helytelen értelmezésével. Egy harmadik elmélet alapján a polinézek nevezték el így a misszionáriusok gyenge szexuális repertoárját - akik azért látogattak el a szigetekre, hogy megmutassák hogyan is kell civilizált ember módjára élni. A misszionáriusok állítólag csak ezt az egy pózt ismerték közösülésre.

forrás: [origo]

A misszionáriust sokan konzervatív formációnak tartják, holott a valóságban ez az a szexhelyzet, ami a legtöbbször kivitelezésre kerül, és az ember szexuális fantáziájában is ez szerepel leggyakrabban. A póz lényege a szerelmeskedõ felek egymáshoz viszonyított intim helyzete, hiszen egymás szemébe nézhetnek, aktus közben csókolózhatnak, gyönyörködhetnek egymás kéjtorzított arcában és a szemek csillogásában. A póz pontosan ennek köszönheti közkedvelt voltát, nem véletlen hát, hogy a fiatalok többsége így veszíti el szüzességét. A póz lényege tehát nem az akrobatikus részletekben rejlik, hanem a testhelyzet meghittségében, ami az összetartozást és az egymásba olvadást szimbolizálja.

Hogy is van ez?
A misszionárius póz lényege, hogy a férfi a nõ fölé emelkedik, míg a nõ a hátán fekszik, lábait kinyújtja, vagy átkulcsolja vele párja derekát, esetleg a magasba emeli õket. Ebben a felállásban a férfi könnyedén a nõbe hatolhat, ám hosszú távon a férfi számára meglehetõsen fárasztó pozícióról van szó. A tökéletes helyzet keresgélésekor a férfi igyekezzen úgy a nõ fölé helyezkedni, hogy pénisze egy kicsit feljebb legyen, mit ahogy behatolna. Erre azért van szükség, hogy a ki-be mozgás kényelmesen kivitelezhetõ legyen. Behatoláskor ügyeljünk a nõ reakcióira, hiszen könnyen elõfordulhat, hogy a pénisz túlságosan hosszú vagy vastag, és a közösülés fájdalommal jár. Éppen ezért a kezdeti lökések legyenek nagyon finomak és óvatosak, hogy kikísérletezhetõvé váljon a finom egymásba olvadás, és a hüvelynek is legyen ideje kitágulni.

Figyeljünk rá, hogy partnerünk elég nedves legyen - amit ujjunkkal hamar megállapíthatunk -, és nem árt bevetni egy adag síkosítót sem.Közösüléskor a ki-és behatolás gyorsasága, erõssége automatikusan adja magát, ha kellõképp figyelünk partnerünk reakcióira. Arra is megkérhetjük, hogy pár szóval jelezze, mikor jó, és mikor kellemetlen. Amint azt érezzük, hogy a hüvely nedvessége csökken, és a behatolás már nem izgalmas, vessük be a síkosítót. Így nemhogy szárazsági problémák nélkül tudjuk elnyújtani az együttlétet, de az egymásbaolvadás milyensége is gyökresen megváltozik.

Amikor a férfi a nõbe hatol, ügyeljen rá, hogy a lökéseket csípõbõl, és ne lábból hajtsa végre. A misszionárus póz esetében elkövetett leggyakoribb hiba, hogy a férfiak sok esetben egész testüket beleadják a lökésekbe, és a lábakkal, térdekkel is felerõsítik a mozdulatot. Ebben az esetben csak azt érjük el, hogy kedvesünket az ágy végébe toljuk, ellenben ha csípõbõl végezzük mindezt, biztosan élvezetessé válik a közösülés.

A misszionárus póz esetében a nõnek segítenie kell a megfelelõ behatolási szög kiválasztásában. Ki kell kísérletezni, hogy a lábak milyen helyzetben legyenek behatoláskor, hisz egész más az érzés, ha a láb a levegõben van, vagy az ágyon kifeszítve, esetleg a partner dereka körül. A láb megfelelõ elhelyezésével a nõ azt is irányítani tudja, milyen mélyre hatolhat a férfi. Egy kispárna a popsi alatt ugyancsak módosíthatja a közösülést. A misszonárus póz során a nõ könnnyedén stimulálhatja klitoriszát, de a férfi medencéjének dörzsölése is nagy szerepet játszik a kéjérzetben. A hatás fokozása érdekében a férfi magára ölthet egy speciális péniszpótlékot, amivel a nõ klitoriszát izgathatja behatoláskor.

A pózició könnyen sikertelenné válhat, ha férfi és nõ nem találják meg a be-és kihatolás közös ritmusát. Vagyis, amikor a férfi behatol, a nõ nem fogadja õt, hanem pontosan az ellenkezõjét teszi, ellöki magától, s így sajnos élvezhetetlenné válik a szeretkezés. Az sem mindegy, hogy a férfi teljes súlyával a nõre fekszik, vagy térdelve csökkenteni testsúlyát, egyáltalán, hogy odafigyelnek-e ritmusra, gyöngédségre, élvezetre.

A póz tökéletesítése érdekében nyalhatjuk és szívhatjuk kedvesünkn nyakát, fülét, mellbimbóit, édes szavakat súghatunk fülébe, vagy mélyen a szemébe nézhetünk. Ezek olykor nagyobb hatással lehetnek a partnerra, mint bármilyen más technika. A nõ könnyedén maszírozhatja partnere mellkasát, megkapaszkodhat a hajában, és ugyancsak csókokkal válaszolhat a férfi kedvességére.


[origo]