A spermák szeretik a gyöngyvirágot (18+)
Az emberi spermiumok nincsenek híján a tájékozódási képességnek, éppen ellenkezõleg: mindig az orruk után úsznak. Bochumi kutatók amerikai tudósokkal összefogva olyan szaglási receptorokat fedeztek fel, melyek egyébként csak az orrban fordulnak elõ. Egy, a gyöngyvirágéhoz hasonló illat igen erõsen vonzza a spermiumokat, adta hírül korábban a Science címû tudományos folyóiratban dr. Marc Spehr és prof. Hanns Hatt. A spermiumok az illatmolekulák hatására gyorsabban mozognak, szinte turbósebességre kapcsolnak, és a lehetõ legrövidebb úton igyekeznek az illat forrásához eljutni. Ezzel szemben a spermiumok illatorientációs képessége egy blokkoló illat segítségével kikapcsolható.
A gyöngyvirág illata a leghatásosabb
A vizsgálatokhoz a két legintenzívebb illatanyagot, a bouergonalt és a cyklamatot választották ki. A gyöngyvirág illatát ipari körülmények között ugyanis a nevezett vegyületekkel imitálják. Az emberi spermiumok viselkedésének vizsgálata azt mutatta, hogy az ondósejtek mozgásának iránya pontosan megfelelt a gyöngyvirágillat forrásának elhelyezkedésével, s sebességük kétszeresére nõtt. A jelenség a blokkoló vegyület jelenlétében nem volt megfigyelhetõ. Az ondósejtek ismét lassabban és mindenekelõtt céltalanul mozogtak. Prof. Hatt úgy véli: "ez a felfedezés új távlatokat nyit a fogamzásgátlás, illetve a mesterséges megtermékenyítés területén".
Fárasztó utazás
Ahhoz, hogy a pete- és az ondósejtek egymásra találjanak, megfelelõ idõzítésre van szükség. Az ondósejteknek, miután bejutottak a hüvelybe, két-három órára van szükségük ahhoz, hogy a petevezeték elsõ szakaszához eljussanak. A 300 millió spermiumból, melyek a hüvelyi startvonalat átlépték, körülbelül 200-300-nak sikerül a méhszáj és méh által állított akadályokat leküzdeni. A túlélõk elõtt azonban még egy roppant fárasztó utazás áll, melyet a petevezetékben kell megtenniük, ahol számtalan újabb próbatétel vár rájuk.
Ahhoz, hogy a spermium a petesejtet elérhesse, szükség van a spermium szimatára is. Csak a petesejt kémiai vegyületeinek segítségével magyarázható, hogy a spermiumok és a petesejt képesek arra, hogy a petevezetõ útvesztõjében egymásra találjanak. A véletlen találkozás ugyanis igencsak valószínûtlennek látszik, állítják a kutatók. Prof. Hatt és munkatársai már körülbelül tíz évvel ezelõtt állították, hogy a spermium farokrészének végén egy úgynevezett ion-csatorna található, amely hasonló szerkezettel és funkcióval a szaglósejtekben is kimutatható. Még egy kérdés marad nyitva: miképpen aktivizálódnak a csatornák, melyek a spermiumok mozgásának irányát olyan mértékben befolyásolják, mint egy hajóét a kormánylapát?
Fogamzásgátlás: "befogni a spermiumok orrát"
Kémiai vegyületek egy csoportja, mint láttuk, képes arra, hogy a spermiumok mozgását egy meghatározott cél felé terelje. Hatt professzor szerint "most már csak az a feladat, hogy a vegyületeket a tüszõfolyadékban is megtaláljuk. Ha próbálkozásunk sikerrel jár, elmondhatjuk, hogy megtaláltuk az elsõ biológiailag aktív csapdát az emberi spermiumoknak."
A csaliként használt vegyületek alkalmazása jelentõsen elõsegítené a mesterséges megtermékenyítés sikerét, ezzel együtt a gyermekáldásra hiába vágyó párok gyermekvállalási esélyeit. De megvan a remény arra is, hogy a blokkoló vegyületek alkalmazásával egy új, a nõi szervezetet kevésbé terhelõ, teljesen hormonmentes fogamzásgátló terápiát fejlesszenek ki. "Az ember képes lesz befogni az ondósejtek orrát és ennek segítségével megakadályozni, hogy az ondósejt eljusson a petesejthez" - vélekedik prof. Hatt.
[origo]