Vezeték nélkül (18+)

A védekezés problematikája a mai napig leginkább a nõk vállára nehezedik. Statisztikailag kimutatták azonban, hogy míg világviszonylatban a férfiak körülbelül tíz százaléka élt a vazektómia lehetõsével, addig az USA-ban már egyenesen hódít a beavatkozás, így lehet, lassan a férfiak is kiveszik a részük a védekezésbõl. Mintegy nyolcszázötven-ezer amerikai döntött úgy, hogy a végleges mûtétet választja. A vazektómia az egyik legbiztonságosabb védekezési megoldások egyike, ugyanis a beavatkozások kilencvenhét-kilencvenkilenc százaléka sikeres.

A vazektómia során a herék hormontermelõ funkciója nem sérül, szemben a kasztrációval, amikor is mûtéti beavatkozással távolítják el a férfi heréit (illetve a nõ petefészkét). A vazektómia után a férfi erekciós és ejakulációs képessége nem szûnik meg, de az ondó immár nem tartalmaz spermiumokat, és a teherbeesés valószínûsége szinte teljesen kizárt. Az úgynevezett Pearl-Index az a mutatószám, ami a teherbeesés valószínûségét jelöli a különbözõ fogamzásgátló módszerek esetében. Példának okáért, a 2-es Pearl-Index azt jelöli, hogy százból két nõ a védekezés ellenére teherbe esik. A vazektómia Pearl-Indexe 0,1.

A beavatkozás
A beavatkozás rutinmûtétnek számít, és legtöbb esetben ambulánsan, helyi érzéstelenítéssel végzik el. Az orvos két apró vágással feltárja, majd átvágja, végül elzárja az ondóvezetékeket. Ezek után az ondóvezetékeket belesüllyesztik a szövetekbe, nehogy véletlenül összenõjenek. A beavatkozás mellékhatásaként, nagyon ritkán, átmeneti herefájdalmak léphetnek fel, és kisebb vérömleny is keletkezhet. Néhány esetben elõfordulhat, hogy a spermiumok felhalmozódása miatt a mellékherék begyulladnak, vagy a vágás helyén apró és fájdalmas dudorok jelentkeznek. Ezt azonban a szervezet lebontja. A mûtét után néhány további vizsgálatra van szükség, addig elemzik a férfi ondóját, míg spermiumot találnak benne. A gyakorlatban a mûtéti beavatkozásnak öt technikája ismert, ezek közül a ligatúra-technika a leggyakrabban alkalmazott módszer.

A legmodernebb vazektómiás beavatkozás során pedig már szinte nem is használnak szikét. Ezt a módszert csak olyan orvosok végzik, akik egy intenzív tréning keretein belül megtanulták az eljárás technikáját, és rutinszerûen tudják alkalmazni. A mûtét során az ondóvezetékek mentén érzéstelenítõt adnak be a páciensnek, majd egy bonccsipesz segítségével szétfeszítik a bõrt a heréknél, hogy minél kisebb legyen a vérzés a beavatkozáskor. A herezacskónál apró vágást ejtenek, és az ondóvezetéket a csipesz segítségével annyira kiemelik, hogy az egy speciális mûszer segítségével megfoghatóvá váljon. A két ondóvezetéket szétégetik, és a végeket még egy le nem bomló fonallal el is kötik. Ezek után az ondóvezetéket úgy ágyazzák vissza a herezacskóba, hogy végeit kötõszövetek vegyék körül, az összenövés elkerülése érdekében. A herezacskón ejtett aprócska vágás varrás nélkül is összeforr. A mûtét körülbelül húsz percet vesz igénybe. 

Biztonság és mellékhatások
A kilencvenkilenc százalékos biztonság ellenére nagyon ritkán mégis elõfordul, hogy az ondóvezetékek összenõnek, és újra átjárhatóvá válnak. Ezért van szükség arra, hogy a férfi spermáját idõnként megvizsgálják, így az összenövés lehetõségét kizárják. Természetesen, ha valaki meggondolja magát, lehetõsége van arra is, hogy mûtéti beavatkozással újra összeillesszék az ondóvezetékeket. Ezek után körülbelül hetven-hetvenöt százalékban lesz tökéletesen "átjárható" az ondóvezeték, ami húsz-huszonöt százalékos esélyt jelent a teherbeesésre. Mindezek ellenére az orvosok felhívják a figyelmet arra, hogy a vazektómia végleges mûtéti beavatkozásnak számít, az újraillesztésért pedig jelentõs összegeket kell fizetni. Mint minden más beavatkozás esetében, úgy a vazektómiánál is fennáll a bevérzés és a seb elfertõzõdésének veszélye. Ezek azonban orvosi kezelés mellett nem jelentenek komoly veszélyt, és csak rövid ideig állnak fenn. Azok a korábbi állítások, melyek szerint a vazektómia prosztatarákot okoz, gondos vizsgálatokkal és tanulmányokkal cáfolták.
 
Mire kell ügyelni a beavatkozás elõtt?
A vazektómia elvégzése elõtt mindenképp szükség van arra, hogy a pár megfelelõ felvilágosításban részesüljön, a mûtétet, és annak következményeit illetõen:
1. A mûtétet az orvosok abban a szellemben végzik el, hogy végleges beavatkozásról van szó, de a hibalehetõség ennek ellenére fennáll.
2. A mûtét teljes lefolyását, a beteg számára érthetõ módon el kell magyarázni.
3. A mûtét utáni esetleges komplikációk és mellékhatások valószínûségérõl tájékoztatni kell.
4. Fel kell hívni a pár figyelmét arra, hogy a mûtétet követõ hat hónapban, az ondóvezetékben még megtalálható spermiumok miatt, fennállhat a teherbeesés lehetõsége.
5. A mûtétet ondóvizsgálatoknak kell követniük.
6. Az ondóvezeték összenövésének lehetõsége - habár nagyon kis százalékban - de fennáll.
7. Az orvos köteles kiszámítani és a beteggel közölni a mûtéttel járó költségeket.

[origo]