Gyakori fétiseink (18+)

A szexuális fetisizmus hivatalosan a parafília egy fajtája, nevezetesen egy tárgy vagy testrész irányába táplált vonzalom, ami az illetõ életében a szexuális örömszerzés meghatározó forrását jelenti. A fétissel rendelkezõ személy szexualitását nem a partnerrel átélt közös élmény határozza meg, hanem egy adott tárgy, szokás, testrész iránt érzett vonzalma. Maga a fetisizmus mint kifejezés azonban mást takar az orvosi-pszichológiai irodalomban és mást a köznyelvben.

Abban az esetben minõsül betegségnek a tárgyra való fixáció, ha az illetõnél huzamosabb idõn át tart a kizárólagos vonzalom, ha a személy viselkedése kényszeres formát ölt, az állapotot szenvedésként éli meg, képtelen a normál életvitelre, esetleg egy másik személynek kára származik belõle, és egészségére is kihat szenvedélye. Ekkor már valóban parafíliának tekinthetõ az állapot, hisz a függõ személy segítségre szorul.

Ez azonban igen ritka, az esetek túlnyomó százalékában a fetisizmus a szexuális szabadság megélésnek egy különleges - egyesek szemében visszatetszést keltõ - formája. A köznyelv fetisizmusként említ sok olyan szexuális szokást, amit az orvosi szaknyelv nem sorol e témakörbe, a vonzódást megélõ vagy környezete mégis fétisrõl beszél. Ilyenkor kerül elõ a csipkefûzõ, a neccruha, a bõrszerkó, a szájpecek vagy a lakkcsizma.

A tárgyakra irányuló vonzalom elsõként a természeti népeknél és a sámánisztikus kultúrákra volt jellemzõ, és elsõsorban természetfeletti (gyógyító) erõket tulajdonítottak az imádott, tisztelt tárgyaknak. Szexuális vonatkozásban elõször Binet, francia pszichológus említi, de maga a fogalom Freud hatására vált közismertté. A fétis jelensége, jelentése csak a szexuális forradalommal, a nemiség szigorú határainak feloldódásával hatolt be a köztudatba. A szokatlan szexuális viselkedést immáron nem minõsítették elmebajnak, a szakirodalom a szexuális zavarokra határozott definíciókat alkotott - többek között a fetisizmusra és a parafíliákra, valamint a köztük húzódó határra is - és igyekeztek elkülöníteni az egészséges szexuális viselkedést és a kezelendõ zavart.

Az öröm forrása

A valóságban a szenvedély kiváltója bármilyen tárgy lehet, de a szexuális segédeszközök (dildó, vibrátor), vagyis eleve a nemi örömszerzés céljából készített tárgyak jellemzõen nem válnak a fétis tárgyává. Sokak számára izgató egy selyemlepedõn tekergõ nõ, de aki már a selyemlepedõt az áruházban megérintve is pulzusemkedést tapasztal, valószínûsítheti magában, hogy megtalálta fétisét. A tárgy tehát önmagában, egyéb szexuális impzulzusok (férfi/nõi test jelenléte) is képes kiváltani az izgalmi állapotot vagy legalábbis annak lehetõségét. Haladó fetisisztáknál, azaz nem divatfetisisztáknál ez a jelenség hatványozottan tapasztalható, és a tárgy jelenléte elengedhetetlen az aktus valamely szakaszában.

Kutatók különbséget tesznek formára és anyagra irámyuló fétis között, vagyis amikor egy tárgy e két lényegi tulajdonsága miatt váltja ki az érzéki hatást. Anyagfetisizmus esetén az eszköz anyaga a meghatározó, vagyis a fetisiszta nem ragaszkodik magához a tárgyhoz, csakis annak matériájához (ez lehet bõr, PVC, szõrme, selyem, gyapjú, farmer, nejlon, szatén, latex, gumi...), míg formafetisizmus esetén nem baj, ha a tárgy elvész, elkopik, tönkremegy, ha ugyanabból a formából a készlet pótolható. Elõfordul, hogy idõvel a tárgyhoz való ragaszkodás megszûnik, átalakul, vagy további fétisekkel egészül ki.

A valóságban a fetisizmus sokkal összetettebb, individuálisabb jelenség, semmint hogy egyszerû kategóriákkal megmagyarázható legyen. Van, hogy két fetisiszta hasonló tárgyakért rajong, de szinte elképzelhetetlen, hogy egyazon tárgy mindkettõjük számára lenyûgözõ legyen. Példának okáért könnyen lehet, hogy egy rózsaszín lakkfûzõ ébreszt gerjedelemt valakiben (mondjuk, az anyaga miatt), egy másik fûzõrajongó azonban a fekete darabokra esküszik, de azt sem magán szereti, hanem partnere látványa hozza lázba. Egyéne válogatja, hogy ki mire és miért izgul fel. Vannak, akik azért vágyják az iskolai egyenruhákat, mert azok a fiatal kisiskolást jelképezik számukra, de az adott eszköz tucatnyi más jelentést hordozhat magában. Néha elõfordul, hogy maga a vonzódás egy specifikus ruhadarab iránt korábbi viselõje (használója) miatt alakul ki.

Eltérõ és bizonytalan véleményekkel találkozhatunk a fétis kialakulását és miértjét illetõen, de a szakértõk többsége azt valószínûsíti, hogy valamiféle kondicionálásról van szó, vagyis olyan szokásokról, amelyek idõvel rögzülnek, míg néhány szakember úgy tartja, hogy egy konkrét eseményhez köthetõ a fétis kialakulása. Konkért és biztos elmélet tehát nem létezik a fétis kialakulását illetõen, de kísérleteket sem nagyon végeznek a témában. 

A leggyakoribb fétisek

Felmérések alapján tudjuk, hogy mik azok a tárgyak, szokások, amelyek az emberekbõl a legnagyobb izgalmat váltják ki és amelyek fétissé válnak. Egyértelmûen dobogós helyet foglalnak el a cipõk és a legkülönfélébb lábbelik (tûsarkú, lakkcsizma, gumicsizma...), de a ruhanemûk sikere is vitathatatlan a fetisiszták körében. A combfixtõl kezdve, a különleges fehérnemûkön át (fûzõ, tanga, bõrbugyi), egészen az egész testet befedõ latexoverálokig, a lista végtelen. Döntõ elem lehet a ruhadarab anyaga (selyem, latex, gumi, bõr), színe, tervezõje és mérete. A bõr- és lateximádat egyéne válogatja, hogy miért vonzó. Van, akiben már az anyag puszta látványa pornografikus és szadomazó élményeket ébreszt, illetve a zárt és szûk ruha a bezártság, a fulladás állapotát is szimbolizálhatja. Sokan a bõrszerelés hatására dominává vedlenek át, míg a partner kiszolgáltatottá.

A fej, a nyak, a hát, a lábfej, az ujjak, a derék, a mellek, a kézfej és további testrészek iránt táplált vonzódás olykor tudattalanul jelentkezik, de tény, hogy szenvedélyünk forrása lehet. (Nem véletlen a mellnagyobbítás vagy a szoros fûzõviselés). Úgy elélvezni, hogy közben partnerünk hajába kapaszkodunk, vagy éppen az ujját szopjuk, nem ritka, de elõfordul, hogy közösülés során a lábfej puszta látványától, netán harapdálásától hatványozódik a gyönyör. Van, aki azért hatol kedvesébe hátulról, hogy szeretkezés közben a nõ hátát lássa, míg mások erõs késztetést éreznek arra, hogy a partner popsiját markolásszák nagy odaadással.

Ugyancsak a fétis fogalomkörébe tartozik a beöltözés mûvészete, vagyis ha az ember kosztümbe, netán nõ létére férfi, férfiként nõi ruhákba bújik. Magának az egyenruháknak is megvan a sajátos hatásuk (nem összetévesztendõ az egyenruhások iránt érzett vonzalommal).  A test díszítéséül szolgáló ékszerek és egyéb kiegészítõk ugyancsak a szexuális hajtóerõ katalizátorai lehetnek. Ide tartoznak a testékszereken felül az olyan kiegészítõk, mint a szemüveg, a cigaretta, a kesztyû vagy éppenséggel a szemüveg. A lista pedig még messze nem ért véget. A szexboltok polcain sem véletlenül találkozhatunk orvosi mûszerekkel (hüvely-, illetve análtágító, katéter, kényszerzubbony) és az elsõsegélydoboz kellékeivel. Ezek is mind szexuális fantáziáink és igényeink kielégítését szolgálják.

A fetisizmus kissé bizarr területe a vizeelthez, az ürülékhez, a hányadékhoz, a nyálhoz, vagyis a test bepiszkításához, bemocskolásához köthetõ, amikor a bûz, a tesnedv állaga, netán ízlelése és magának a bepíszkításnak a mozzanata turbózza fel a vágyat.

[origo]