Óvd a szerelemcsatornád! (18+)

Ami Amerikában hétköznapinak számít, lassan Európa nyugati országaiban is kezd egyre inkább teret hódítani, esetünkben pedig ez nem más, mint a császármetszés, mégpedig nem komplikációk vagy egyéb rendellenességek miatt, hanem a hüvely - közvetve a szexuális élet - megóvása érdekében. "Save your love channel" vagyis "Óvd a szerelemcsatornád!" szlogennel propagálják a beavatkozást, az eredmények alapján egyre nagyobb sikerrel. Németországban mára minden harmadik baba császármetszéssel jön a világra (míg az 1980-as években csupán minden tizenegyedik), amibõl egyharmad dönt tudatosan mellette. Magyarországon a császármetszést csak akkor szabad elvégezni, ha az szakmailag indokolt, tehát életmentõ megoldásként szolgál.

Habár a császármetszéssel elkerülhetõvé válnak a szülési fájdalmak, és egyfajta tervezést, elõreláthatóságot biztosít az orvosoknak és a nõknek, trendivé válása tudományos körökben számos vita forrása. Sokak szerint a természet szabályos megerõszakolásáról van szó, a nõk csak meg akarnak szabadulni attól a drámai élménytõl, ami egy szülés természetes velejárója. Mások a betegjogok kiterjesztését sejtik a dolog hátterében, minek értelmében a szülõ nõ szabadon megválaszthatja, hogy a bizonytalanabb normál úton kíván-e szülni, vagy inkább a mûtét mellett dönt.

A szexuális élet minõségére kár volna apellálni, hiszen túlnyomó többségben szexuális panaszokkal azok a nõk álltak eddig elõ, akiknél valamilyen komplikáció lépett fel szülés közben (például a gátmetszés helye nem gyógyult be rendesen, valamelyik ideg megsérült, vagy a szülés során alkalmazott eszközök okoztak sérüléseket). A természetes szülés testre gyakorolt negatív hatását alaptalannak tartják a szakértõk, hiszen a nõk kilencven százaléka a szülést követõ hat hónappal újra teljes értékû az ágyban. Nem mellesleg az esetek többségében a test már rég készen áll a szexre, mikor a nõ még csak tapogatódzva keresi a visszautat a nõi szerepbe.

Császár rendelésre

Külföldön a mûtétre való igényt elõre kell jelezni a szülésznek, és a császármetszést általában a szülés kitûzött napját megelõzõ tíz-tizennegyedik napon hajtják végre. A vágás bugyivonalnál fut, hogy a késõbbiekben ne legyen látványos a heg. Példának okáért a Misgav-Ladach metódus szerint csak egy egészen pici vágást ejtenek a nõ hasán, és azt nyújtják ki a lehetõ legtágabbra. A mûtét elõtt a nõ gerinctájéki érzéstelenítõt kap, hogy mindvégig ébren lehessen. A beavatkozás körülbelül háromnegyed órát vesz igénybe.

Az orvos szempontjából a császármetszés kényelmes, hiszen rendelési idõn belül vezethetõ le a szülés, és a beavatkozás messze nem húzódik el olyan sokáig, mint természetes szülés esetén, nem beszélve arról, hogy anyagi szempontból is jövedelmezõbb mûteni, mint a természetre bízni a folyamatokat (Németországban egy császármetszés körülbelül 3400 eurót kóstál, amit számos orvos a mûtéti költségekkel és a kórházi ellátással magyaráz, hiszen két-három napi benntartózkodás helyett akár tíz napig is feküdnie kell a nõnek császármetszés után). Az elõre kért császármetszést az állam nem támogatja, ellenben ha az orvos elengedhetetlen beavatkozásként tünteti fel, ez a probléma is könnyen áthidalhatóvá válik. Ausztriában ennek elkerülése érdekében a természetes úton való szülés és a császármetszés költségei azonosak.

A mûtéti beavatkozás elsõsorban a kockázatmentesség miatt javallott. A szülõcsatornában fellépõ oxigénhiány, koponya- vagy kulcscsonttörés és további kockázati tényezõk a mûtéttel kizárhatóvá válnak - és a  mûtéti hibalehetõségek száma is csökken. Nem beszélve arról, hogy manapság egyre nagyobb méretekkel jönnek világra a gyermekek, amik komolyan megterhelik a nõ szervezetét. Nagyon sok sztár pontosan ezért dönt a császár mellett - mint például Claudia Schiffer vagy Victoria Beckham -, akik biztosra akarnak menni, hiszen a hírnév miatt nem engedhetik meg maguknak, hogy sérült gyermeket hozzanak a világra.

Kockázatokról és mellékhatásokról ...

A császármetszés elõnyei mellett az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az anya halálozási esélye háromszor akkora, mint természetes szülés esetén. Mint minden mûtéti beavatkozásnál, ez esetben is fennáll az embólia, a fertõzés veszélye, de az is elõfordulhat, hogy egy következõ terhesség során felszakad a korábbi vágás. Nem beszélve arról, hogy természetes szülés után a fájdalmak hamar átcsapnak egyfajta eufórikus érzésbe, míg császármetszés esetén a mûtét után jelentkezik csak igazán a fájdalom. A gyermek szempontjából veszélyforrást maga a magzatvíz jelent, hiszen elõfordul, hogy az a gyermek tüdejébe kerül, és fulladásos állapotokat idéz elõ. Mind a mai napig kérdéses azonban, hogy a szülõcsatornában átélt élmény (stresszhelyzet), mennyire meghatározó a gyermek normális és egészséges lelki fejlõdésében.

Szülésen átesett nõk egy része szerint a természetes úton való szülés élménye elengedhetetlen része az anyaságnak. A kitartás, az erõ és a fegyelem, amit egy szülés megkövetel egy nõtõl büszkeségérzéssel tölti el az embert, nem beszélve arról a misztikus kapocsról, ami a küzdelem révén alakul ki gyermek és anya között. Szülész nõgyógyászok szerint azok a nõk, akik a császármetszés mellett döntenek, túlságosan félnek a fájdalomtól, és önbizalomhiány miatt elképzelhetetlennek tartják, hogy megküzdjenek a szülés feladatával. Holott a szülés egyik funkciója pont abban rejlik, hogy a szülõ nõt megerõsítse abban, hogy képes a lehetetlenre, és valójában sokkal erõsebb, mint maga azt gondolná.

A szülés és a szexuális élet valós kapcsolata valójában nem egy vágáson áll vagy bukik, hanem azon, hogy a nõ miképp talál vissza abba szerepbe, amiben szülés elõtt volt. Nyílván a gyermek alapjaiban változtatja meg a nõ életét, és van, hogy egy évre is szükség van ahhoz, hogy megtalálja belsõ egyensúlyát - aminek szerves része lesz újra a szex. Addig teste gyermeke táplálékául szolgál, és csak idõvel válik újra kéjes játékok gyönyörû eszközévé.

[origo]