Kortalan szerelem (18+)

A sztárvilágban, de még a hétköznapokban is egyre gyakrabban találkozni a fiatal férfi-érett nõ felállással, de a valóságban vajon hogyan mûködnek ezek a kapcsolatok? (Jelen esetben semmiképp ne az anyagi okokból elkövetett párválasztásra gondoljunk, hanem azokra a kapcsolatokra, amelyek vonzalomra, összetartozásra és szerelemre épülnek.) Habár az emberek gondolatvilágában meghatározó szerepet játszik a média és a filmvilág, ha õszinték akarunk lenni, beismerjük, hogy a hollywoodi produkciók párkapcsolati ábrázolása messze áll a valóságtól, és csak nagyon ritkán találja meg az ember szívfacsaró romantika és merõ véletlenek páros összjátéka során a nagy Õ-t.

Valahol valaki torzít

A filmgyárak hasonló torzképet festenek nõk és férfiak generációs különbségének ábrázolásakor. Míg az idõs férfi-zsenge leányzó felállás megítélése a normális felé közelít, addig ennek fordított változata kemény kritika tárgyát képezi. A nyugati társadalom egészen addig dívaként és példaképként kezeli a Catherine Deneuve-öket, amíg a színészi teljesítményrõl vagy ránceltûntetésrõl van szó, ellenben ha szexuális vonalon feszegetnénk a dolgot (elég már egy mélyebb dekoltázs), a társadalom kíméletlenül lecsap.

A séma szerint a nõ - aki érett és tapasztalt - boszorkányos elszántsággal csavarja el a fiatal fejét, majd használja ki és teszi tönkre mind fizikálisan, mind érzelmileg. Az effajta kapcsolatok ilyen és ehhez hasonló ábrázolása persze hogy elriaszt és szkeptikussá tesz - de vajon nem ugyanez a helyzet egy fiatal lány és apjakorú párja esetén? Hugh Hefner vajon mitõl formálhat több jogot egy fiatal testre, és miért botrányos, ha egy nõ teszi ugyanezt?

Akárhogy vizsgáljuk is a dolgot, szexuális vonatkozásban a média és a sztárvilág borzalmasan kritikus a nõkkel szemben, ugyanakkor a pornófogyasztási mutatók és közvélemény-kutatások egészen más tendenciát mutatnak. Óriási mennyiségben kelnek el ugyanis azok a termékek, amelyekben a koros nõké a fõszerep, és bizony a megkérdezett férfiak sem tiltakoznak kézzel-lábbal - ahogy õk mondanák - az érett nõkkel szemben. Ez azért sejteni enged valamit, ha többet nem is, de annyit mindenképp, hogy valahol, valaki torzít.

Szokatlan románc

Már tudjuk, hogy a társadalom miképp vélekedik a jelenségrõl, de vajon a résztvevõk szempontjából mik lehetnek azok a tényezõk, amik egy "ilyen" kapcsolatba sodorják az embert, és mik azok, amik mûködtetik, ha egyáltalán mûködhet egy efféle kapcsolat? A nõ szempontjából a párválasztást megannyi tényezõ indukálhatja. Az esetek többségében olyan nõkrõl van szó, akik tudatosan a karrierépítés mellett döntöttek, vagy éppenséggel olyanok, akik már túlestek egy házasságon, gyermekeik önellátók, szomorúabb felállásban megcsalták és elhagyták õket, majd pár évi szenvedés és depresszió után újra feléled bennük a nõ, megújult külsõbe bújnak, és próbálják kitapogatni azokat a határokat, amelyeket anyaként, feleségként nem mertek megközelíteni.

Kezdetben a motiváló erõ a bosszú, a "nincs mit veszteni" érzés, majd az elsõ pozitív visszajelzések és élmények után egyre tovább merészkednek, és nincs kizárva, hogy egy fiatal férfi személyében találják meg párjukat. Amikor a nõ eljut erre a pontra, általában elege lesz azokból a viselkedésmintákból, amelyeket generációjának férfi képviselõi követnek, irritálják azok az elvek és szereposztások, amelyekbe sokévi házasság után beleragadt, nem beszélve azokról a testi változásokról, amelyek természetesek, ám elvileg rosszul kéne éreznie magát tõlük. Dönthet úgy, hogy mindez nem érdekli.

De vajon melyik az a nõ, akinek kora ellenére ne lenne szüksége pozitív és hízelgõ visszajelzésre, ki az, aki nem szomjazik egy áldott bókra, egy gesztusra, ami nõiességének, kívánatosságának szól - s mi lehet nagyobb bók egy fiatal férfi imádatánál? Természetesen egy románc kialakulásának nem feltétele valamiféle családi dráma vagy törés, van, hogy a maga egyszerûségében hozza így a sors. Egy pillantás, egy találkozás, és mindenféle magyarázat hiányában megtörténik az, amivel lehet, hogy egy idilli családi csendéletet rúg fel a nõ, és egy tündér barátnõt hagy el a férfi, megmagyarázhatatlan - és olykor hihetetlen - érzések hatására.

A férfi szemszögébõl, ha egyszer kialakul a vonzalom - amit nem az anyakomplexus vagy egyéb zavar táplál - és a nõ, legyen akárhány éves, leveszi a lábáról, úgy érzi, hogy egy istennõre lelt. A nõ tapasztalt, mûvelt, nõies, és rég elhagyta azokat - a férfiak számára zavaró - szerepmintákat, amikkel a fiatal nõk még élnek. A férfi egy idõs nõben azt az érett és kifejlett nõt látja, akivel jól érzi magát, és aki a magasba repíti tesztoszteronszintjét. A legtöbb férfi büszkeséggel és hódolattal közelít partnere fele, elvégre már nem egy diszkólibával van dolga. (A tiszteletet legtöbbször pusztán a kor miatt is kijár.) A férfi olyan kapcsolatban él, ahol az érzelmek és az események komoly síkon futnak, ahol komoly férfiként kell helytállni, ahol meg kell mutatni a férfierõt.

Mûködhet?

Nem szabad elfelejteni, hogy a sok pozitívum és az õszinte életérzések mellett számos buktatója lehet a dolgoknak. Amint a nõ elkezd anyáskodni a férfi felett, nem kell sok idõ, és a kapcsolat mûködõképtelenné válik, hiszen a férfi nem egy második számú anyát akar magának, hanem egy nõt. Ellenkezõ esetben is elromolhat a kapcsolat, vagyis ha a férfi nem nõként, hanem anyaként tekint partnerére.

Problémás terület lehet a gyermekvállalás kérdése is, hiszen elõfordulhat, hogy a nõnek már vannak gyermekei, illetve kora miatt már nem vállalhat többet. Azt hihetnénk, hogy egy fiatalabb nõ miatt is gyakran bekövetkezhet a szakítás, de felmérésekkel bizonyított tény, hogy emiatt csak a legritkább esetben mennek szét a párok.

Ellenben sokat számít a környezet véleménye, a családi, a szülõi nyomás, ami vagy tolerál és elfogad, vagy ellehetetleníti a kapcsolatot. Sok esetben a nõ gyermekei mérgezik meg a szerelmet, hiszen egy korban hozzájuk közel álló férfi elfogadása nem feltétlenül egyszerû. A szülõi elvárásokkal - lelki terrorral - szemben harcolni sem egyszerû. Ha azonban két ember egymásnak teremtetett, együtt az akadályokat is könnyebben veszik majd.

[origo]