Puncianatómia

Minden, amit a bámészkodó kívül lát, nem más, mint a szeméremtest(vulva), ennek része a Vénusz-domb (szeméremdomb, mons pubis), vagyis az a kis háromszög, amit a szeméremszõrzet fed, és ami szex során kispárnaként funkcionál, ugyanis a zsírszöveteknek köszönhetõen a terület puha, fedi és védi a szeméremcsontot, és mérete a nõ zsírtömegének függvényében alakul. A szemérempárnából indulnak ki a nagyajkak (labia majora), amik lefedik a klitoriszt, elatakarják a hüvelybejáratot és a húgycsövet, és egészen a gátig nyúlnak. A szeméremajkak külsõ fele erõsebb, szõrrel fedett, ellenálóbb rész, míg a belsõ felület finom és érzékeny. A nagyajkak belsõ összetétel alapján zsírszövetbõl épülnek fel, és egymással összeérve a szexuális higiénia elsõ kapuõrei.

A nagyajkak széttárásával a kisajkakra(labia minora) bukkanunk, amik mint hervadt rózsaszirmok fordulnak kifelé a szeméremtestbõl - olykor túllógva a nagyajkakon. A kisajkak fent a csiklónál futnak össze, míg lent a hüvely bejáratánál találkoznak, és közrefogják a hüvelytornácot (Vestibulum vaginae). A kisajkak nem tartalmaznak zsírszövetet, vékonyak, - a nagyajkakhoz hasonlóan - a kisajkak külsõ fele ellenállóbb, több pigmentet tartalmaznak, azaz sötétebb színûek, általában elszarusodnak, míg a belsõ rész érzékeny és állandóan nedves a nyáktól és a faggyútól. Ami az ajkak színét illeti, a sötétbarnától egészen az élénk pirosig, bármilyen színben elõfordulhatnak, szexuális izgalom hatására azonban erõteljesen bepirosodnak és megduzzadnak.

A kisajkak felsõ találkozásánál bújik meg a csikló(jelentése kulcs), az öröm apró, de lényegi forrása. Ránézésre olyan, akár egy borsó, amit egy vékony bõrréteg, az elõbõr véd a direkt stimulusoktól. A klitorisz látható része azonban csak a jéghegy csúcsa, nem csupán egy pöttynyi területrõl van szó, a felszín alatt tovább ágazódik (mintegy tíz centiméter hosszúságban). A borsó izgatásakor a mélyben meghúzódó elágazások is beindulnak, így a nemi területek (gát, szeméremajkak) simogatása, masszírozása során is a klitoriszt stimuláljuk, csak épp a felszín alatti területeket.

Második lecke: Haladjunk beljebb

Érintetlen lányoknál a szûzhártya követi a hüvelynyílást, és részlegesen elzárja azt. Formája és elhelyezkedése meglehetõsen változatosan alakul. Az elsõ szexuális együttléttel - netán a tampon hatására, heves petting során vagy egy keményebb tornaórán - ez a hártya átszakadhat. Hogy mi a szûzhártya biológiai funkciója, nem tisztázott, de társadalmi szerepe annál jelentõsebb. A hüvelynyílás és a végbélnyílás között helyezkedik el a gát(perineum), minek fokozott érzékenysége azzal áll összefüggésben, hogy a klitorisz bõr alatti elágazásai ide is elérnek.

A hüvelybemenet az a gyûrû-szerû terület, amin keresztül a pénisz a hüvelybe hatol, míg a hüvely az az izomcsõ, ami a hímvesszõt körülöleli közösülés során. Maga a hüvely megközelítõleg tíz centi hosszú, körülbelül negyvenöt fokos szögben hajlik hátrafele, és elér egészen a méhnyakig. A pénisz a méhnyaknál tovább nem tud hatolni, mert a méh szélessége keskenyebb egy apró szívószálnál (csak szülés során tágul a sokszorosára), szexuális izgalom hatására azonban a méh és a méhnyak megemelkedik, növelve így a hüvely hosszát. A húgycsõnyílás az a pont, amin keresztül a vizelet távozik, szexuális vonatkozásáról azonban csak kevesen tudnak, amerikai kutatók ugyanis felfedezték az úgynevezett U-pontot (urethra), a húgycsõ környéki területét, minek stimulálása (nyalása, finom dörzsölése) szexuális izgalmakat vált ki.

A tananyag biztos elsajátítása - és a biológia ötös - érdekében nem elég, hogy elméletben profik legyünk, gyakorlati tapasztalatokat is kell szereznünk, nõként fogjunk egy tükröt, férfiként pedig kérjük meg kedvesünket, hogy tárja szét lábait, és vegyük alaposan szemügyre az érzéki pontokat.

[origo]