Madonna vagy kurva? (18+)

Madonna-Kurva komplexusként vált ismertté az a pszichés zavar, amikor a férfi olyan kettõs életet alakít ki magának, amelyben szigorúan megkülönbözteti a jó nõt a rossztól, a szentet a bûnöstõl, az anyát a kurvától. A feleség a tisztaság és a szûziesség jelképe, akit szeret, védelmez és eltart, de szexuálitását nem vele éli meg. Szexuálisan nem tud együtt lenni azzal, akit szeret, és nem tudja szeretni azt, aki vágyait csillapítja. Felesége nem hozza izgalomba, míg az a nõ, akit soha, semmilyen körülmények között nem venne feleségül, könnyen kielégíti. 
 

Freud a jelenséget az Ödipusz-koplexussal magyarázta, ekkor a fiúgyermek szinte szerelembe esik saját édesanyjával. Az egészséges fejlõdés során a gyermek idõvel felismeri, hogy le kell mondania anyja szerelmérõl, ám ha nem történik meg a leválás, ez alapja lehet a Madonna-Kurva komplexusnak. Pszichoanalitikusok szerint az ilyen férfiak általában elragadó szeretõk, de ha a választott asszonyt feleségül veszik, és anyává teszik, feltámadnak saját anyjuk iránt érzett kötõdéseik, és feleségükre tudattalanul is, de úgy tekintenek, mintha anyjukat látnák. A férfi képtelen feloldani az anya iránt érzett szexuális kötõdést, és nem képes azt egy másik nõre átruházni.

A zavar hátterében manapság a kutatók azt feltételezik, hogy a Madonna-Kurva komplexusban szenvedõ férfiak többségének nem volt része anyai szeretetben. Ezzel magyarázható, hogy a zavart férfi az anyjához külsõre nagyon hasonlító nõt vesz feleségül, akivel bepótolhatja az elmaradt szeretetet. A szex elutasítása pedig ezek után egyértelmû, hiszen a feleséget - akit az anyjához hasonlít -, nem piszkolhatja be. Ennek ellenére a férfi szexuálisan nagyon is aktív marad, csak ösztöneit máshol éli ki.

A férfi az ismerkedés során általában szenvedélyes és izgalmakat sejtetõ, ám a valóságban csak teszteli a nõt, hogy mennyire könnyûvérû, mennyire tapasztalt. Akit végül társnak választ, legtöbbször szexuálisan tapasztalatlan, szûzies nõ, aki szerelembõl megy a férfihoz, mit sem sejtve kedvese komplexusáról. Kezdetben létesítenek ugyan szexuális kapcsolatot, de már az elsõ gyermek megszületése után - vagyis, amint a nõbõl anya lesz -, a férj még inkább elutasítja a szexet. Felerõsödnek saját anyjával kapcsolatos emlékei, és feleségében egyre inkább édesanyját látja.

A nõt kezdetben boldogsággal tölti el, hogy a férfi mindent megtesz érte, de idõvel, a testi szerelem nélkülözése miatt egyre gyakrabban kérdõjelezi meg szerelmüket, és azt feltételezi, hogy többé nem vonzó a férfi számára. Legyen valaki bármennyire is tapasztalatlan, a szexualitásra minden egészésges ember vágyik, és természetes, hogy elutasításként és kudarcként éli meg a férfi viselkedését. A férj legtöbbször úgy hárítja felesége testi közeledését, hogy bûntudatot ébreszt a tapasztalatlan nõben azáltal, hogy viselkedését mocskosnak ítéli meg, és szidalmazza, hogy egy kurva szintjére csökken.

Természetesen a férfi vágyai nem teljesülhetnek be, hiszen a feleség igényei és vágyai idõvel megálljt parancsolnak. Továbbá a férfi feleségével szemben állított irreális elvárásai, az anyai szeretet szüntelen kutatása, a felgyülemlett fájdalmak, a férj gyanús viselkedése, a félrelépések idõvel ellehetetlenítik a kapcsolatot, és legtöbb esetben válás lesz a vége. A férfi mérges a feleségre, de mérgének és fájdalmának tulajdonképpeni oka saját édesanyja, aki megtagadta tõle szeretetét, akitõl nem kapott elegendõ biztonságot, és aki miatt ebbe a lehetetlen állapotba került.

Saját elfojtott haragjától és agressziójától a férfi egy ideig úgy próbálja megvédeni feleségét, hogy a szexben adja ki magából negatív érzelemeit, és olyan nõvel létesít kapcsolatot, akit semmilyen tekintetben nem tud tisztelni, szeretni, aki csak arra jó, hogy kielégítse szexuális igényeit. A zavart férfi a szexet legtöbbször prostituáltaknál, illetve az õ szemében könnyûvérû, szeretetre alkalmatlan nõknél keresi, akiket csak erre tart érdemesnek. A zavar hátterében sajátos szexfüggõség is kialakulhat, hiszen azért, hogy vágyai kielégülést nyerjenek, rá van utalva az örömlányokra, akiknek nem kell kimutatnia érzelemeit, akikhez nem kell közel kerülnie.

A z ilyen férfiak többsége retteg az intimitástól, amit hozzáértõk a szüléskor átélt traumával magyaráznak. Ha a férfi csecsemõként halálfélelemet élt át, hogy a szülõcsatornában megfullad, akkor ezt a fájdalmas élményt - ha tudattalanul is - kivetíti a párkapcsolatára. Anyjával - késõbbiekben a feleségével - hozza összefüggésbe ezt a gyermekkori élményt, és érthetõ, hogy elhárítja az intim közeledést, menekül. A férfi kerüli az olyan helyzeteket, amik rá nézve veszélyesek lehetnek, éppen ezért nem alakít ki intim közelséget feleségével. A vele való szexuális érintkezés ugyanis felébresztheti benne ezt - az anyja révén átélt - traumát, így nem tud feleségére úgy tekinteni, mint a szexuális vágyának tárgyára. Sõt, a gyermekkori élmények hatására az is elõfordul, hogy a férfi impotenssá válik.

A Madonna-Kurva komplexus finomabb változataival a mindennapok során is találkozik az ember. Nem kell feltétlenül betegségnek vagy pszichés zavarnak bélyegezni a jelenség hétköznapi megnyilvánulásait, de sok férfi viselkedésében és gondolkodásában találkozhatunk hasonló elemekkel. Sokan, ha nem is tudatosan, de egyértelmûen olyan nõt keresnek, s vesznek feleségül, aki hasonlít édesanyjukra, külsõleg vagy személyiség-jegyeiben. Ahhoz sem kell messzire menni, hogy a hétköznapi kategorizálásokban is felfedezzük e kettõsséget. Olykor az is elég, ha bekapcsoljuk a tévét, és megfigyeljük, megannyi szappanopera vagy mozifilm fõszereplõi között ott van a szende szûz és miniszoknyás romlott nõ sztereotíp megjelenítése. A nõi archetípusok sok fajátja ismert, ideális esetben a nõ élethelyzetektõl függõen, ösztönösen változtatni tudja éppen megfelelõ szerepét - az amazontól, az anyán keresztül a kurváig. 

[origo]