Csiklóbújócska (18+)

A csikló a nõi test talán legérzékenyebb pontja, itt található a test legtöbb szabad idegvégzõdése. Ahogy a férfiak makkját a fityma, úgy a nõk csiklóját egy speciális elõbõr, a kisajkak felsõ összenõtt bõrredõibõl kialakult szövet (praeputium) védi. Izgalmi állapotban a csikló izmai az ott található visszeret olyannyira összenyomják, hogy a csikló akár a duplájára is duzzadhat, miközben az azt védõ elõbõr visszahúzódik.

Az izgalmi állapot tetõfokán, amint a csikló túlérzékennyé válik, ismét visszahúzódik az elõbõr alá. Néhány nõnél elõfordulhat azonban, hogy ez a csuklya vastagabb az átlagosnál, ezért a csikló izgatása nem okoz szexuális izgalmat. A megvastagodott elõbõrrel rendelkezõ nõk többsége ilyenkor nem képes eljutni az orgazmusig, és elõfordul, hogy soha nem is élik át a szexuális gyönyört. Ez a probléma kortól függetlenül jelentkezik, és általában genetikailag öröklõdik. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy mindamellett, hogy károsan hat a szexuális életre sok esetben lehetetlenné téve azt, a nõk önértékelését is erõsen rombolja.

Sokan, nem ismervén fel a problémát, egyszerûen az orgazmusra képtelenek (anorgazmia) közé sorolják magukat, és beletörõdnek a ténybe, hogy soha nem fogják megismerni a szexuális kielégülés semmihez sem fogható izgalmát. Létezik azonban megoldás a problémára.

Ha az elõbõr kevésbé vastag, tanácsos azt valamilyen természetes olaj, antibakteriális balzsam vagy vazelin segítségével rendszeresen kezelni. Elég, ha egy vattát olajjal átitatunk, ennek segítségével megpróbáljuk az elõbõrt felhúzni, és a területet jó alaposan bekenni. Ha a helyzet azonban annyira súlyos, hogy az elõbõr szabályosan a klitorisz fölé nõtt, orvosi beavatkozásra lehet szükség. Mindenképpen célszerû kikérni a nõgyógyász tanácsát, hiszen a probléma sok esetben egyszerû mûtéti beavatkozással orvosolható.

 

[origo]