Az elsõ éjszaka együtt (18+)

Az elsõ éjszaka elõtt mindenképpen várakozásokat - elvárásokat - támasztunk a másikról, magunkról, az egész együttlétrõl, de leginkább arról, hogy mennyi minden múlik ezen az egy alkalmon. Csak ritkán ismerjük be, hogy a jövõ szempontjából az elsõ éjszaka a legritkább esetben döntõ, hogy meglehetõsen kicsi annak a valószínûsége, hogy minden zökkenõmentesen alakul, és azt is, hogy mindez nem is olyan fontos. A szex a második, harmadik vagy akár a százharmincegyedik éjszakán természetesen sokkal jobb lehet, mint az elsõn - hiszen mégiscsak gyakorlat (és fõleg a tapasztalat) teszi a mestert.

forrás: [origo]

Álmainkban, vágyainkban, valóságban

Mindezek ellenére az elsõ szexet különleges misztikum övezi, és sokak fejében a mindent eldöntõ pillanatot jelenti. A közvélekedés szerint a szerelem akkor az igazi, ha a szex is tökéletesen mûködik, így sokan esélyt sem adnak a közös tapasztalatszerzésre, ha az elsõ alkalom nem tökéletesen sikerült. Amint valami nem úgy alakul, ahogy elképzeltük, megkérdõjelezzük a szerelem, a vonzódás igaz voltát, és hajlamosak vagyunk - elhamarkodottan - kimondani az ítéletet. Ennek értelmében jó szex nélkül semmit sem ér a szerelem, és elõfordulhat, hogy alaptalanul utasítjuk el a megfelelõ társat. De miért?

Talán mert az ember katarzisra, szélsõséges élményekre, csodákra vágyik, s ehhez társul a szexet mindenek fölé helyezõ társadalmi magatartás is, hogy néha elhisszük, a megértés és elfogadás az ágyban kezdõdik, és ott is ér véget. A megváltót, a tökéletes multiorgazmusokat nyújtó szeretõt pedig hajlamosak vagyunk az új partnerbe képzelni, szeretnénk az elsõ éjszakákról ódákat zengeni, és valljuk be, kényelmesebb volna, ha készen kapnánk a tökéletes szexet, mintha meg kellene érte dolgozni. A feladat, ha jobban belegondolunk, nem egyszerû, sõt, egyenesen teljesíthetetlen - mindkét fél részérõl, hisz nem is ismerjük egymás testét, univerzális tudás pedig ezen a téren nincs. Valójában sokkal egyszerûbb valakivel összecsiszolódni, és fokozatosan, együtt haladni a szex iskolájában, mint arra várni, majdcsak eljön az, akivel kezdetektõl fogva a legmagasabb szinten mûködik a szex.

Kritikus pillanatok

Persze az elsõ éjszaka valóban alakulhat borzalmasan, mikor annyira kiábrándulunk a másikból, hogy többé labdába se rúg, felesleges minden józan mérlegelés és további próbálkozás. Ezek azonban olyan apró, ám durva hibák, amik könnyen megelõzhetõk, hiszen sokszor elég egy ápolatlan test, egy kellemetlen megjegyzés vagy egy durvának tûnõ mozdulat, hogy az álomkép darabjaira hulljon. Ilyenkor valamilyen erõs belsõ késztetésnek köszönhetõen képtelenek vagyunk másképp cselekedni, minthogy az illetõt azonnal kisöpörjük az ágyunkból - és az életünkbõl.

Hogy ezeket a szükségtelen kellemetlenségeket elkerüljük,  hogy csak a fontos benyomások maradjanak meg, és ezekre koncentrálhassunk, igyekezzünk pár aprósággal fokozni a közös komfortérzetet, és megalkotni a lehetõ leggusztusosabb tálalást. Nem kell különleges erõfeszítéseket tennünk, egy randi elõtti zuhany és hajmosás, tiszta lepedõ felhúzása tökéletesen elegendõ. A nõknek nem kell mondani, úgyis hisztérikusan szõrtelenít mindenki, ez tehát mintegy magától értetõdik. Hogy ki, hol és mit, teljesen mindegy, de a férfiember is végiggondolhatja, borostája milyen állapotban van, s hogy a macsoid kinézet nem bántja-e túlságosan az érzékeny bõrt. A hosszú, vagy piszkos körmök sem kívánatosak - semmilyen szempontból. Ne feledjük, eleinte nehezebben kommunikálunk az intim szituációkban, lehet, a partner csak akkor szól, amikor már valóban elviselhetetlenül kellemetlen a szõrszálak vagy a körmök karcolása.

A fehérnemû gondos megválogatása, a lehetõ legelõnyösebb oldalunk mutatása - mind magától értetõdõ dolgok, de ne torpanjunk meg a külsõségeknél. Az elsõ éjszakának külön etikettje van, még akkor is, ha nem tulajdonítunk neki nagy jelentõséget. Ha pedig sokat várunk tõle, és a közös jövõtõl - még inkább. Nem tanácsos a szélsõséges viselkedés, nem kell mást adni, mint akik valóban vagyunk, de nem kell felvonultatni szexuális tudásunk teljes tárát sem. Részben jó, ha hagyunk valamit késõbbre is, részben pedig nem biztos, hogy mindenre partner az új szereplõ, a komolyabb játékokkal várjuk meg, míg biztonságosan mozgunk a közös terepen.


Emberi megmérettetés

Az exekkel való összehasonlítás, vagy akár csak megemlítésük is mindenkibõl ösztönszerû pánikot vált ki, így ha lehet, se jó, se rossz példaként ne hozzuk fel õt. Ne ragaszkodjunk a bevett fogásokhoz, ne irányítsuk mindenáron a másik kezét, száját vagy testét, lehet, az érzés nekünk ugyan még új, de próbáljuk ki, az örömnek sok formája van. Ne kérdezgessük a másikat, mennyire érzi jól magát, mennyire volt nagyszerû ez vagy az a pillanat, inkább figyeljünk oda, rá is és magunkra is, még a megszokottnál is jobban.

forrás: [origo]

Se orgazmus, se szerepjáték

Sok egyéb mellett a szuperorgazmus kérdését is jobb lenne a késõbbi éjszakákra halasztani, könnyen beláthatjuk, nem feltétlenül alkalmas az idõpont a többszörös orgazmusra és egyéb pikáns fogások bemutatására. Az élményt megannyi tényezõ befolyásolhatja, zavaró lehet a kudarctól való túlzott félelem, a megfelelni akarás, a másik idegennek ható teste, a szintén idegennek ható illatok, amikkel mind meg kell birkózni, amiket mind el kell fogadni, hogy az együttlét beváltsa a hozzá fûzött reményeket. Ha pedig ezek után az egyik fél nem jut el a csúcspontra, abban sincs semmi abnormális, és nem szabad egybõl frigiditásra vagy impotenciára következtetni. Az elsõ szeretkezés olyan, mint az elsõ randi, az elsõ csók vagy az elsõ halászlé megfõzése - idõvel egyre jobb lesz. 

Kezdetben a szerepek megosztása is jelentõséggel bír, ekkor dõlhet el, ki a kezdeményezõ és ki az alkalmazkodó. Ha a nõ mondja, hogy "menjünk hozzám", ha õ csókol elõször, ha õ vezeti a férfit az ágyhoz, azt valószínûsíti, hogy a késõbbiekben a férfi lesz a passzív, vagy félénkebb fél a kapcsolatban. Ez nem feltétlenül tartozik a szerencsés szereposztások közé, hiszen elõfordul, hogy a nõ nem egy tisztelettudó fiút akar maga mellett az ágyban minden nap, hanem egy zabolátlan bikát. Másik szélsõség szerint a férfi lehengerel, irányít és magáévá tesz. Átlagos esetben mindkét fél a megszokott szerepet követi, a férfi férfiként, a nõ pedig nõként viselkedik. A visszafogottság, a lenyûgözni akarás vagy az akaratlan szerepjátszás mind tévútra vihetik az elsõ éjszakát, de nem feltétlenül eredményeznek rossz szexet. A legegyszerûbb persze magunkat adni, még akkor is, ha egészen szokatlan dolgokat vált ki belõlünk új párunk. 

A befogadás elfogadás legyen

Azonban nem csak új párunkat, hanem magunkat is el kell fogadnunk az új helyzetben, sokan a szex kapcsán döbbennek rá, még nem alkalmasak egy új kapcsolatra, vagy arra, hiába érzik magukat kellemesen együtt, a testi vonzódás nincs jelen, s inkább jóbarát, mint szerelem az illetõ. Ilyen esetekben valóban egyfajta teszt lehet az elsõ összebújás, ami olyan érzelmekrõl - vagy azok hiányáról - rántja le a leplet, amik egyébként nem derülhettek volna ki. A hasonló felismerések azonban nem csak az ágyban történhetnek meg. Általában a kijózanító reggel sokkal több mindent meghatároz, mint maga az aktus. A pillanat hevében minden megtörténhet, még a szex is fantasztikus lehet, de amikor a felkelõ nap a fürdõszobában piszkos törülközõkre, a falon ízléstelen mûvészi nyomatokra, vagy a kávét szürcsölõ szõrös alakra esik, a sokk gyakran nagyobb, mint egy esetleges elmaradt orgazmus vagy szokatlan illat.

Az elsõ éjszaka fontos ugyan, sokáig emlékezni fogunk rá, de jelentõsége nem abban rejlik, mint elsõre gondoljuk. Nem a szexben kell bizonyítanunk, hanem emberként kell megmérettetnünk, ezért, és nem lehengerlõ teljesítményünk miatt igyekszünk megtenni mindent, hogy jól alakuljanak a dolgok.Kezeljük hát az elsõ szexet annak, ami: bemutatkozás, ami pusztán egy lehetõség arra, hogy egy idegen emberhez közelebb kerüljünk testileg, lelkileg egyaránt.

Czvitkovits Judit


[origo]