A vágy kémiája (18+)

Ha hihetünk a régészeti kutatások eredményeinek, a kozmetikai ipar bölcsõje a Távol-Keleten ringott, ahol ritka és értékes növények kivonataiból készítették az elsõ illatszereket. Már hatezer évvel ezelõtt ismert volt, hogy bizonyos illatok vonzzák az ellenkezõ nem képviselõit. Használatuk révén könnyebben meghódítható a kiszemelt férfi vagy nõ. Néhány éve garantált sikert nyújtó, emberi feromont tartalmazó parfümöket hirdetnek, elsõsorban az interneten. A gyártók és a forgalmazók azt állítják, hogy a férfi, illetve nõi humán feromonokat tartalmazó üvegcsék vagy parfümök segítségével könnyebben elcsábítható az ellenkezõ nemû partner, mintha csupán a hagyományos illatokra támaszkodnánk.

forrás: [origo]

Olvasd el a fórumozók véleményét!

Azt hangoztatják, hogy az ellenkezõ nem élénk érdeklõdést mutat a feromont használók iránt. Szívesebben flörtölnek, beszélgetnek velük, egyszóval vonzóbbak azoknál az embereknél, akik nem használnak (és persze vásárolnak) ilyen szereket. Ráadásul azt állítják, az emberi feromonokat tartalmazó flakon jól jöhet üzleti megbeszélések, munkahelyi érdekérvényesítés, vizsgák és társasági összejövetelek alkalmával is. Úgy tûnik, megoldást kínál minden problémára, amit egy másik emberen, különösen ellenkezõ nemû lényen keresztül meg lehet oldani. Nekünk csak annyit kell tennünk, hogy magunkra permetezzük az egyébként színtelen, szagtalan molekulákat, és máris megy minden, mint a karikacsapás. De valóban ilyen egyszerû volna minden?

Az állati feromonok létezését már az 1950-es években igazolták. Rájöttek, hogy a hangyák feromonok segítségével kommunikálnak. Az is kiderült, hogy olyan feromonok szabadulnak fel méhcsípéskor a fullánkból, amik támadásra ösztönzik a közelben lévõ méheket. A szexuális csábítás állati kellékei között is megtalálták a feromont. A nõstény lepkék ezzel az anyaggal vonzzák magukhoz kilométerekrõl a hímeket. A végzetes vonzerõhöz elég mindössze egyetlen molekula jelenléte egy köbcentiméternyi levegõben.

De mi a helyzet az emberrel? Valóban létezik az a bizonyos feromon, ami ellenállhatatlanná tesz bennünket mások számára? Ha létezik, akkor a csábítás sikerében nem elsõsorban a szexis külsõ és a megfelelõ szöveg a mérvadó, hanem ez a bizonyos láthatatlan anyag, amely éppúgy segíti a tudatalatti szexuális kommunikációt az ember esetében, mint a lepkéknél.

Az emberi feromonok kutatása kezdeti stádiumban van. Egyértelmûen nem tudták még bizonyítani jelenlétét a szervezetben. Néhány tudós szerint a bõrben termelõdik a humán szexferomon, melyet a VNO, a vomeronazális szerv, vagyis az orrban található szaglóhám speciális érzõsejtjei érzékelnek. Ezek a sejtek az agyba, azon belül is a hipotalamuszba küldik az ingerületet. Az agy ezen területe felelõs a szervezet kémiai egyensúlyának fenntartásáért, a szexuális ösztönökért, a szorongásért, a félelemért, valamint az étvágyért. Így kerek is volna a történet, sõt hihetõ. De mit szól mindehhez a csábítás ígéretére épülõ kozmetikai ipar? Használja-e termékeiben a rendkívül ígéretesnek tûnõ feromonokat?

Zólyomi Zsolt parfümszakértõ egyértelmû nemmel válaszol kérdésünkre. Azt mondja, a kozmetikumok nem tartalmaznak feromonokat, sõt, ha valamely nagy kozmetikai cég termékeirõl valaki azt állítaná, hogy humán feromonokat tartalmaz, azt a cég nagy valószínûséggel be is perelné. Jelenleg a parfümök készítéséhez rendelkezésre álló öt-tízezer alapanyag között sem állati, sem emberi eredetû, sem pedig állatkísérletben tesztelt anyag nem található. A szigorú szabályokat az Európai Unió hozta, így a tagállamokban gyártott, illetve forgalomba hozott termékekben elképzelhetetlen a humán feromon jelenléte.


De nem csak a jogszabály állja útját a korlátlan csábításnak. A parfümszakértõ szerint az emberi eredetû szexuális feromon jelenlétét nem bizonyították egyértelmûen a kutatások. Egy kémiailag egyelõre nem azonosítható molekulát pedig nemhogy használni, de elõállítani sem képes a kozmetikai ipar, ami akár a vihar utáni levegõ vagy a hûlõ vasaló illatát is képes szintetizálni. Le kell mondanunk tehát a hirdetésekben rendkívül hatásosnak beállított humán feromonok használatáról, legalábbis kedvenc parfümjeinkben. Az is valószínû, hogy a fiolák jobb esetben némi illatanyagon kívül nem tartalmaznak semmit.

forrás: [origo]

Zólyomi Zsolt azt is elárulta, hogy a parfümök egy része több ezer éve ismert és jól bevált, erõsen erotizáló illatokat is tartalmaz. Természetesen ma már az ámbráscet gyomrában termelõdõ ámbrát, a cibet-macska cibetjét, a pézsmaállatból kinyert mósuszt és az alig ötven éve használt, a hód mirigyváladékából nyert illatanyagot is szintetikus úton állítják elõ. A mesterséges molekulák illata pedig megtévesztésig hasonlít az eredetire.

Meglepõnek tûnhet a tény, de a parfümök egy része melegségét, érzékiségét a ló vizeletében található penetráns szaggal bíró indol nevû anyagtól nyeri. Sok ezer éves tapasztalat szerint a férfiak számára többek között erotizáló hatással bír a vanília, a levendula és a fahéj, míg a pacsuli, a pézsma és a szantálfa elsõsorban a nõket vezeti "orruknál fogva". (Csak egy pillantást kell vetnünk a parfümóriások reklámjaira, és beláthatjuk, az illatok elsõdleges célja az erotikus, vonzó kisugárzás tudatosítása.)

Persze minden jóval egyszerûbb lenne, ha a rejtélyes molekulákat is bevethetnénk a csábítás során. Ám akkor sem lenne szabad megfeledkezni arról, hogy önmagában a feromon nem segítene a pártalálásban. Az udvarlást és a szimpátiát nem lehetne figyelmen kívül hagyni ez esetben sem. Saját tapasztalatainkból tudhatjuk, hogy ha létezik is ez az anyag, egyáltalán nem jelent biztos sikert. Ráadásul a szexferomon, ha létezik, valószínûleg annyira egyedi, mint az ujjlenyomat vagy az emberek testének illata. Ha pedig ez így van, akkor mesterségesen elõállított, standardizált molekulák nem érhetik el a természetes feromonok hatását. Tehát a feromonokat tartalmazó parfümök hatása nem garantálható.

Addig is, míg pró vagy kontra be nem bizonyosodik az igazság a feromonokat illetõen, a szakértõ azt javasolja, hogy testillatunkkal harmonizáló parfümökkel tegyük magunkat vonzóbbá a másik nem számára. Illatokból pedig nincs hiány. Az õsi, jól bevált növények, mint az aloé vagy a tömjén, a mai napig megihletik az illat komponálásának mûvészeit.
A mintegy nyolcvan-száz alapanyagot tartalmazó illatkompozíciók százai közt mindenki megtalálhatja a kedvére valót és egyéniségéhez illõt, mellyel valóban vonzóbbá teheti magát. Aki szeretne bepillantást nyerni a parfümök és más kozmetikai termékek kreátorainak misztikus világába, az látogasson el a Magyar Zsidó Múzeumba, ahol október 21-ig megtekintheti "A szépség a nagy illúzió" címmel megnyílt kiállítást. Helena Rubinstein, Estée Lauder és Judith Muller, a kozmetikai ipar nagyasszonyainak életmûve kalauzolja az érdeklõdõket.

Miró


[origo]