A kiállítás (18+)

Legnagyobb ilyen jellegû élményem nem hiszem, hogy túlszárnyalható. Egy vidéki francia kisvárosban szerveztek kiállítást egy osztrák fényképész barátom aktfotóiból. Érdekesség képpen megkért két lányt, barátnõjét és engem, hogy mutassuk meg magunkat, hadd hasonlítsák össze a tárlat látogatói a képeket a valósággal. A falra akasztott képek között volt két rés a falon, ahol barátnõje mellei, majd úgy tõle 5 méterre az én széttárt puncim lógott ki, amolyan glory hole stílusban. A rések épp csak annyira voltak kivágva, hogy testrészeink kiférjenek. A rések fölött viszont sötétített üveg volt, amin mi kiláttunk, s errõl a bámészkodóknak fogalmuk sem volt.

Mi azonban tökéletesen láttunk mindenkit, ahogy szemügyre veszik "kiállított tárgyainkat", sõt mi több én az érdekesebb részeket videóra is vettem. Ez már jócskán az én borotvált idõszakomban volt, de fotós barátom kérésére a tárlat idejére újból megnöveztettem szõrzetem, s csak utolsó nap, a kiállítás zárónapján jelentem meg borotváltan, néhány visszatérõ látogató nagy örömére. Az egy hétre tervezett kiállítást meg kellett hosszabbítani a nagy érdeklõdésre való tekintettel, s így három hétig volt heti 6 nap, napi 5 órában közszemlén "legrejtettebb kincsem". A megoldás egyébként kényelmes volt, a fal mögött egy bársonyfotelban heverve evés, ivás, tévézés, cseverészés közben gyorsan telt az idõ.

Habár a belépõ nem volt olcsó, így is tömegesen jöttek az emberek: férfiak, nõk, házaspárok, fiatalok, öregek egyaránt. Némelyikük többször visszatért. Egyszerre tíz embernél többet sosem engedtek a terembe, így nyomorgás nem volt és kényelmesen szemügyre lehetett venni a kiállított tárgyakat. Itt valóban lehetõségem nyílt legmélyebb vágyam kiélésére, ráadásul kamatostul. Bár hozzáérni nem lehetett a tárgyakhoz, s errõl a teremõr gondoskodott, sokszor megesett, hogy a fejmagasságban elhelyezett szõrös puncimhoz bizony hozzáértek a túl közelrõl vizsgálódó, szaglászó orrok, ajkak. Ilyenkor az õr mindig figyelt, milyen a reakcióm: volt egy lámpa, amit ha felkapcsoltam jelezte, hogy zûr van, nem akarom az alak közelségét. Általában valóban csak szemlélõdtek.

Az állandó gyönyör miatt puncim szinte mindig állt az illatos lucsokban, s így tényleg ritka élményt nyújtottam az idelátogatóknak. Idõnként, mikor már nagyon csöpögtem, a helyes, izmos, fiatal teremõr odajött és egy törülközõvel szárazra törölt. Tíz perc múlva azonban már megint nedves voltam. Néha, amikor épp nem volt senki a teremben, nyelvével nyalt szárazra. Rajta kívül csak három férfinak hagytam, hogy kinyaljon, egy megõszült, bár még mindig vonzó fickónak, kinek fantasztikusan járt a nyelve, s szinte minden nap visszajött vagy nyitáskor vagy záráskor, plusz két fiatal srácnak, amolyan 17-19 körülieknek, akiket szimpatikusnak találtam, s akik szintén többször visszajöttek. Rajtuk kívül még volt egy csinos nõ, aki férje elõtt hosszasan megujjazott, s együtt szopogatták le levemet a nõ ujjairól. Ez a kaland tehát - nem csoda - maradandó nyomot hagyott bennem. Az effajta anonimitás csodás dolog.

[origo]