Szûzpróba (18+)

De mit is? Nemi érintetlenségét? Szemérmességét? Tisztaságát? És egyáltalán, testi vagy erkölcsi tisztaságról beszélünk? Nehéz meghatározni, mit értünk szüzességen, már csak azért is, mert a szüzesség és az érintetlenség fogalomköre nem feltétlenül fedi egymást, pedig szinonimaként használjuk a szexuálisan tiszta lányokra, fiúkra. Utóbbi azt sugallja, az illetõ érintetlen, más szóval ártatlan, tehát még nem szennyezte se kéz, se nyelv, se egyéb, míg a szüzesség jelentheti csupán a szûzhártya meglétének és épségének aktuális állapotát.

Kérdés továbbá az is, hogy ugyanaz a kritériumrendszer vonatkozik-e a fiúkra és a lányokra is, mivel a fiúk esetében fizikai változás nem következik be, ráadásul a történelem folyamán különbözõ kultúrákban döntõen a nõk ártatlanságát helyezték fókuszba, a fiúk csak férfivá váltak, melynek nem feltétlenül a szexuális beavatás volt a feltétele. Amellett, hogy a szüzesség megítélése kultúrafüggõ, tudjuk azt is, ahány nõ, annyiféle szûzhártya, s annyiféleképpen repedhet el, akár sportolás közben is.

A szexuálpszichológia álláspontja szerint addig a pillanatig szûz valaki, amíg hüvelyi behatolás nem történik hímvesszõ által, és ez mindkét nem esetében igaz. Ezen meghatározás alapján mindenki szûz, akiben még nem járt hímvesszõ, bár manapság meglehetõsen sok kérdést vet fel ezen álláspont maradéktalan elfogadása, ha a szüzességet mint egyfajta erkölcsi mutatót is értelmezzük, a régebbi korok és egyes kultúrák kérlelhetetlen szûzközpontúsága helyett a jelen kor és jelen társadalom jellemzõit figyelembe véve.
 
Szûznek mondható-e például a kísérletezõ, "már mindenhol megtapiztak, de még sose hatoltak belém" típus, aki annak ellenére, hogy konkrétan nem törték át nála a gátat, bizonyos szexuális interakciókban már részt vesz. Megesik, hogy azok a lányok, akik ily módon szûznek vélik magukat, különösen népszerûek a fiúk körében, mert lelkesen kézimunkáznak, vagy orális szolgáltatásokat nyújtanak, mégis kvázi érintetlenek. (Nem összetévesztendõ a szûzkurvákkal, hiszen õk csak kelletik magukat, izgatják a fiúkat, majd távoznak.) De vajon valóban érintetlenek ezek a lányok?

A szeméremtájék, a mell és más erogén zónák érintése, a nyelvi ingerlések tapasztalata az ilyen szexuális tevékenységek során vajon nem lépi-e túl az érintetlenség, a szeméremérzés határát? Szûz-e egy lány, akit megujjazott a barátja, véres lett a bugyija, de igazából még nem közösültek? Hasonló példa a maszturbáció során felsértett szûzhártya, ami manapság sok lányra jellemzõ, a franciák õket hívják demivierge-nek, azaz félszûznek, hiszen hivatalosan még érintetlenek.

Egyre gyakoribb, hogy egy önmagát még szûznek tartó tinédzser lány engedi, partnere behatoljon a fenekébe, de a hüvelynyílásba már nem, így azzal áltatja magát és környezetét, õ még igenis szûz. A felsoroltak mindegyike kétségkívül a szex kategóriájába tartozik, és korántsem tekinthetõ szûzies viselkedésnek, ha abból indulunk ki, a szüzesség alapvetõ választóvonala a szexuálisan aktív, tapasztalt létnek és a naiv, ártatlan, a szexet mint valami misztikus dolgot kezelõ létállapotnak.


Széles körben bevett gyakorlat egyébként az anális közösülés a hagyományos szüzesség fenntartása mellett olyan országokban, ahol a szüzességét elvesztett vagy megesett, házasság elõtt teherbe esett lány komoly következményekkel kénytelen szembenézni. Sok helyen a szüzességnek jeles bizonyítéka volt az egyes kultúrákból ismert, ma már inkább szimbólumként használt, vérfoltos lepedõ. Egykoron "erénybírák" ítélték meg, hogy a nászéjszaka valóban a nõ elsõ szerelmi aktusa volt-e, s ha igen, az büszkeséggel töltötte el a võlegényt, s a menyasszony tisztaságáról árulkodott. Ha nem, arról az egész falu értesült, s a férfi akár vissza is küldhette menyasszonyát a szüleihez.

forrás: [origo]

Más kategória, de létezik a másodlagos szüzesség fogalma is, melyen azt értjük, hogy az illetõnek a múltban volt már szexuális tapasztalata, de immáron csak a házasságot követõen óhajt ágyba bújni bárkivel is. Akadnak álszüzek is, akik kihasználják azt a ritka, egyedi adottságukat, hogy hüvelyük könnyen visszanyeri eredeti szorosságát, ha hosszabb ideig nem történik behatolás, és mikor újra sor kerül rá, véreznek, így könnyen azt hazudhatják, ez volt az elsõ. Nincs abban semmi rossz, ha valaki kitart a házasság elõtti szexuális önmegtartóztatás mellett, de az ugyanígy nem elítélendõ, ha valaki - egy bizonyos, érettséget feltételezõ kor felett - már nem szûz. Ráadásul a mai társadalomban nem mindenáron a szûz lányok a legkapósabbak, sõt egyre kevesebb szûz kamasz jár az utcán.

Fontos szempont az is, a leszbikusok hogyan definiálják önmagukat, hisz ha soha nem történt férfi általi behatolás, elvileg szüzek, a segédeszközök, ujjak és nyelvek a hivatalos definíció alapján nem számítanak. Természetesen merész lenne azt állítani, õk valóban érintetlenek, már csak azért is, mert legkevésbé sem így tekintenek magukra, s esetükben a szakma is megengedõbb, ha õk nem érzik magukat szûznek, akkor nem azok.

Legújabban megjelent az anális szüzek kategóriája is, akik hagyományos szempontból már rég nem ártatlanok, végbélnyíláson át való behatolásban azonban még nem volt részük. A modern technika eredményeivel pedig már a szûzhártya is helyreállítható, ha valaki ismételten el szeretné veszíteni, már megteheti ezt is. Van, aki különleges ajándéknak szánja rekonstruált ártatlanságát egy házassági évfordulóra. A férfiaknak általában megtiszteltetés elvenni egy lány szüzességét, vagy éppenséggel izgató frissességet jelenthet lefeküdni egy szûzzel, bevezetni az érzéki örömök világába, ebbõl fakad a furcsa ötlet is.

Ha azonban mégis hagyományos értelemben vett szûz területre érkezünk, nem árt óvatosan megközelíteni azt, mert ez esetben a még felfedezetlen, ismeretlen élmény vagy a hamis elképzelések okán félelmi komplexus, hüvelyi görcs, pszichés gátak keletkezhetnek. Az elsõ nemi aktus emléke, akárhogy alakul is, örökre megmaradhat, talán pont azért, mert ezzel örökre elveszítünk valamit, amit már soha az életben nem kapunk vissza. A szüzesség sokak számára, még ha ez nem tudatos is, egy féltve õrzött kincs, s ennek elvesztése az ártatlanság megszûnését, a felnõttkori felelõsségvállalást, a nagybetûs élet kezdetét jelenti. Erre utal a latin eredetû defloráció kifejezés is, ami szó szerint azt jelenti, a virág letörése.  

Stráhl Katalin / Vértessy Zsófia


[origo]