G-pont: az örömcentrum (18+)

Ernst Gräfenberg, német nõgyógyász, a G-pont felfedezõje, a nõi test örömforrásainak felkutatására irányuló vizsgálatai során abból a feltételezésbõl indult ki, hogy közösülés során pusztán a csikló izgatása nem vezet hüvelyi orgazmushoz. A hüvely fala pedig - mivel nem találhatók rajta idegvégzõdések - szintén nem elég érzékeny ahhoz, hogy az aktus során a nõ az extázis állapotába kerüljön. A nõgyógyász 1950-ben írt elõször a hüvely elülsõ falán található területrõl, amely - minden valószínûség szerint - a régóta keresett, az intenzív orgazmusért felelõs örömcentrum.

Egyes orvosok már a 17. században foglalkoztak a kérdéssel, a holland Anatom De Graaf is beszámolt a hüvelyi terület érzékenységérõl, és hasonlóságot vélt felfedezni a prosztata és e speciális hüvelyi terület szövetállománya között. Õ volt az, aki elõször tett említést a nõi ejakulációról is.

Késõbb egyes amerikai tudósok alátámasztották Gräfenberg feltételezéseit, a tiszteletére G-pontnak nevezték el a nõi hüvely e különleges területét. Már az akkori kutatások is egyértelmûen bebizonyították, hogy minden nõ rendelkezik ugyan G-ponttal, annak izgatására viszont nem egyforma érzékenységgel reagálnak. Ahogy egyes nõknek a mell simogatása sem okoz szexuális izgalmat, úgy sok nõ esetében a G-pont stimulálása nem jelent különleges élményt. 

Hol található a G-pont?

A G-pont a hüvelynyílástól mintegy négy-öt centire, a hüvely elülsõ részénél helyezkedik el. Nem közvetlenül a hüvely falán, hanem mögötte, a húgycsõ mellett található. A húgycsövet körülölelõ szövet izgalmi állapotban megduzzad és megkeményedik. Ezzel magyarázható, hogy a G-pont izgatásakor a nõk némelyike erõs vizelési ingert érezhet. Szex elõtt tehát érdemes kiüríteni a hólyagot, így ugyanis, ha a G-pont izgatásakor vizelési inger keletkezik, a nõ tudni fogja, hogy másról van szó. Ilyenkor kizárólag a testi örömökre kell koncentrálnia, és a vizelési kényszer hamarosan elmúlik - mellesleg azt is jelzi, hogy azon szerencsés nõk közé tartozik, akiknek sikerült felfedezniük magukban a csodapontot. 

Fájdalomcsillapítás és ejakuláció

A G-pont szexuális stimulálása meglehetõsen kellemetlen akkor, ha a hüvely fala száraz. A terület izgatása csak kellõ izgalmi állapotban válik élvezhetõvé. A húgycsõ körüli terület - fõleg ott, ahol a húgycsõ a húgyhólyaggal találkozik - megduzzad, és egy körülbelül másfél-két centiméter átmérõjû duzzanat válik kitapinthatóvá. A G-pont folyamatos izgatása közben könnyen elõfordulhat, hogy a nõ egymás után több orgazmust is átél. Közösülés során a G-pont izgatása nehezen valósítható meg. Misszionárius pozícióban például kimondottan lehetetlen, de ha a férfi hátulról próbálkozik, és sikerül eltalálni a tökéletes behatolási szöget, a G-pont sem marad ki a játékból.

Mire nem jó?

A G-pont nem csak a szexualitásban, de szüléskor is fontos szerepet játszik. Állatkísérletekkel bizonyították, hogy ennek a pontnak fájdalomcsökkentõ hatása is van. A szülõ nõ G-pontjának nyomására vagy stimulálására a szervezetben testazonos fájdalomcsillapító anyag (endorfin) termelõdik, és a nõ fájdalomtûrõ képessége megemelkedik, így könnyebben viseli a szüléssel járó kínokat. Ezt a feltételezést egy kutatássorozat is alátámasztja, melynek során terhes mexikói nõket vizsgáltak, akik szüléskor túlságosan is érzékenyen reagáltak a fájdalomra. Megfejtették, hogy esetükben a túlzott chilifogyasztás a G-pont érzékenységét mérsékelte, megszüntetve ezáltal annak fájdalomcsökkentõ képességét.

A nõi ejakuláció

G-pont-keresés, azaz a hüvely elülsõ falának izgatása következtében gyakran elõfordul, hogy a húgycsõ jobb és bal oldalán található mirigyek váladékot termelnek. Vannak, akik túlzott nedvesedéshez hasonlítják az érzést, de elõfordul, hogy a termelõdött váladék egyenesen spriccel. A váladék mennyisége egyéntõl függ. Mennyisége lehet mindössze pár csepp, vagy akár néhány milliliter is. Vizsgálatokkal bebizonyították, hogy a nõi ejakuláció hasonlít a férfiéhez - bár természetesen nem tartalmaz spermiumot. A váladék állaga lehet tejszerû vagy világossárga, illata egyénenként változó.

Néhány nõ a csikló izgatásakor, vagy orális kielégülés során is ejakulál, de a váladékozás egyáltalán nem törvényszerû minden orgazmusnál. Igaz, a nõi ejakuláció létezése mára már bizonyítást nyert, de szexuális érintkezéskor nem szabad, hogy ennek elérése legyen a cél. Az ejakuláció pszichológiája még nem tisztázott, és arra, hogy megtanulható-e, szintén keresik a választ.

[origo]