A melegfesztivál lélektana

A fesztivál megnyitóünnepsége elõtt már sejteni lehetett, hogy valami nagy dolog van készülõben, a Mûvész mozi terme zsúfolásig telt, s az elsõ sorban csendben elhelyezkedõ politikusok, Kóka János, Fodor Gábor, valamint a miniszterelnök felesége, Dobrev Klára megjelenése is az eddigieknél nagyobb horderejû történéseket feltételezett. A magyarországi pride és a hozzá kapcsolódó, immár valóban sokszínûvé és tartalmassá duzzadt fesztivál mind ez idáig valamiféle légüres térben mozgott, ha az európai mintákat nézzük.

forrás: [origo]

Vismajor irodalmi kávézó és kiállítóteremben levõ képregénykiállítás képe

Tõlünk nyugatra jellemzõen többezres, esetenként tízezres ünneplõ tömegek vonulnak fel valóban büszkén a büszkeség napján, míg tõlünk keletre nemritkán komoly összecsapásokba torkollik egy-egy melegrendezvény, vagy egyszerûen betiltják azt. (Varsóban a 2005-ös tiltás után nemzetközi nyomásra idén áttörés következett be, de Moszkvában még 2007-ben, az Egyenlõ Esélyek Mindenki Számára Európai Évében sem engedélyezték a felvonulást.) Ahol komoly ellenállás van, ott toleranciakonferenciákat rendeznek, igyekeznek a társadalom figyelmét a látványos probléma kapcsán az elfogadás irányába terelni. Ezzel szemben Magyarországon szinte észrevétlenül zajlik a melegek élete még olyankor is, amikor épp meg akarják mutatni magukat, s eleddig nem sikerült olyan társadalmi párbeszédet kezdeményezni a kérdésben, ami kimozdíthatná a holtpontról a melegkérdést.

A köz véleménye

A holtpont ugyanis abból fakad, hogy vagy a társadalom egésze kell, hogy nyisson a teljes elfogadás felé, hogy a homoszexualitás nyíltan vállalható és megélhetõ legyen, vagy tömeges coming outok segítségével kell a meleg közösségnek a társadalom tudtára adni, a másság ott van a szemünk elõtt, színészek, médiaszereplõk, zenészek, politikusok és hétköznapi emberek személyében - észrevétlenül. Persze a kettõ valahol egymást feltételezi, de mégiscsak meg kellett történnie annak, hogy egy olyan ember kezdeményezze a nyitást, akin keresztül a kérdés akár politikai, akár hétköznapi szinten, de elõtérbe kerül.

Nemrégiben a zenész Berry volt az, aki ország-világ elõtt vállalta szexualitását, a nyitóünnepségen pedig egy államtitkár tette meg a könnyûnek semmiképpen nem nevezhetõ lépést. Hálátlan szerep ez, hisz ideális esetben az ember magánélete nem közügy, szexualitása még kevésbé, mindez azonban mégiscsak szükséges ahhoz, hogy elõtérbe kerüljön a kérdés, hogy ne félhetõ ismeretlen, hanem ismert és elfogadott jelenség legyen a homoszexualitás. Szetey elõbújásával mozgó céltáblává tette magát a szélsõséges szervezetek szemében - legalábbis egy idõre -, de komoly feladat elé állította saját közösségét is, hisz a felvonuláson való részvétel mindig is sarkalatos pontja volt a melegek életének, s a résztvevõk száma mutatja leginkább, milyen állapotban van a társadalom a kérdést illetõen, mennyire merik felvállalni az emberek szexuális beállítottságukat.

Várakozó álláspont

Hogy most, a történtek hatására és a várható ellentüntetés következtében a melegek milyen taktikát választanak, csak szombaton derül majd ki, de a belsõ visszhang az eddigieknél mindenképpen pozitívabb, elszántabb irányba mutat. Tóth Árpád, az LMBT Fesztivál szervezõi csapatának munkatársa is bizakodó, és kifejezetten sikeresnek érzi a megnyitón történteket. Mint egy, a közösség életét belülrõl is ismerõ autentikus hang, meghatónak és az összes jelenlevõ számára meghatározónak érzi Szetey vallomását, amit a megnyitó elõtt komoly titoktartás és hosszas készülõdés elõzött meg. (A szervezõk hosszasan kerestek megfelelõ embert, aki emlékezetes és hatásos megnyitó beszédet tarthatna, Szetey önkéntes jelentkezése szerencsés egybeesésnek tekinthetõ.) Ezt a megnyitón jelen lévõ Fodor Gábor is megerõsítette nekünk, az államtitkár többeket beavatott szándékába, így tulajdonképpen koalíciós jóváhagyással és egyben állásfoglalással is találkozhattunk, de nem a politikai szint az, ami meghatározó kell, hogy legyen a történtekben. (Bár nem Szetey az elsõ politikus, aki bevallotta homoszexualitását, de az õ vallomása kapcsán történtek és történnek hivatalos állásfoglalások a pártok részérõl is.)

 


Szervezõi részrõl már az is tudatos döntés eredménye volt, hogy az ellentüntetésre való felhívásnak, a provokációnak nem tulajdonítottak nagy jelentõséget, inkább nem vettek róla tudomást, s a közösség felé sem kommunikálták véleményüket, ellenérzésüket vagy esetleges aggályaikat. A melegközösség mindazonáltal természetesen ismeri a hátteret, és sok beszélgetés témája volt az elmúlt napokban, mi a helyes döntés a felvonulást és egyáltalán, a fesztivál egészén való részvételt illetõen.

forrás: [origo]

Programajánló

Ez utóbbi tekintetében egységesnek tekinthetõ az álláspont: a filmek, a beszélgetések, workshopok, kiállítások olyan színes és színvonalas kínálatot jelentenek, hogy a többség ellátogat a számára érdekes programokra és természetesen az esténként megrendezett bulikra is. A meleg vagy melegbarát szórakozóhelyek száma Budapesten a közelmúltban szép gyarapodásnak indult, s a fesztivál ideje alatt itt megrendezett bulik bevétele biztosítja a fesztivált szervezõ Szivárvány Misszió Alapítvány számára, hogy nonprofit szervezetként a támogatók részérõl jelenleg csak kevéssé csordogáló források mellett évrõl évre megrendezhessék a melegnapokat.

A fesztivál négy napja alatt négy helyszínen zajlanak a különbözõ kulturális programok, leginkább a soha nem látott, csak a fesztivál idejére az országba érkezõ filmek iránt óriási az érdeklõdés, amiben semmi meglepõ nincsen, hisz a magyar mozikban jellemzõen nem jelennek meg kifejezetten a homoszexualitás kérdését taglaló filmek, se  annak szexuális vonatkozásait, se lelki, mentális, társadalmi hátterét boncolgatva, de még csak pusztán szórakoztató formájukban sem. A vetítésekkel párhuzamosan zajló elõadások és kerekasztal-beszélgetések között nem egy, kifejezetten magas színvonalú s sokszor érzékeny kérdéseket feszegetõ téma is megjelenik, mint a melegprostitúció, a melegek házasodási joga vagy hogy genetikusan meghatározott-e a homoszexualitás - ez utóbbi Czeizel Endre részvételével.

Ki mit gondol?

A történtek visszhangja a közösségen belül is vegyes képet mutat, vannak, akik politikai spekulációt sejtenek mögötte, van, aki úgy véli, érdemi változást ez sem hoz majd, elfelejtõdik következmények, eredmények nélkül. Többen vannak azonban, akik szerint mégis megcsillant valami remény, s ha fordulópont, mérföldkõ nem is lesz ez, de lassan elkezdõdhet egy folyamat Magyarországon is. Több leszbikus és meleg véleményét kérdeztük, mit gondolnak a történtekrõl s mennyiben befolyásolja ez a fesztiválon való részvételüket: "A közszereplõk, közéleti személyek, politikusok coming outja hihetetlenül fontos, nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a heteroszexuális társadalom tagjai megértsék, melegek igenis léteznek, voltak, vannak és lesznek. Segítheti a társadalmi elfogadást, és elindíthatja a sorozatos coming outok folyamatát, mind a közszereplõk, mind a magánszemélyek/közemberek körében. Ez jó néhány országban így történt, nálunk is így lesz. Így kell lennie."

"Nagyon örülök, hogy coming outolt megint valaki, de nagyjából ennyit látok a dologban, vagyis: megint coming outolt valaki. Ha valamennyire is változtathat a közvéleményen, a társadalmi elfogadáson a coming out, akkor azt optimális esetben a bulvármagazinban megjelenõ sztárok coming outja idézhetné elõ. Persze azért az mindenképpen jó, hogy "normális", nem feltûnõ, értelmiségi emberrõl derül ki a mássága, mert így talán sikerül végre rombolni azt az elõítéletet, hogy a melegek = gusztustalan travik a kamionokon."


"Nem vagyok olyan, aki kizárólag a kanapéról okoskodik, amúgy meg lapít... Mindenkinek tennie kell valamit azért, amit el szeretne érni. Persze a párkapcsolat és a család mindennél fontosabb, képes vagyok értük bármire, és ha a helyzet úgy kívánja, akkor kussolok, mindannyiunk érdekében. De nekem is csak egy életem van, és azt szeretném békében és boldogságban leélni. Lélegzem, dolgozom, kiveszem a részem a közterhekbõl, mint bárki más. Demokratikus jogállamban élek... egyenlõ jogokat akarok. "

forrás: [origo]

"Szkeptikus vagyok, így nem hinném, hogy fordulópont lesz. És ehhez nem csak egy Steiner Kristóf, egy Ungár Klára vagy egy Szetey kell. Egyik napról a másikra nem változik semmi. Idõ kell hozzá. Valami elindulhat ezzel, de egy törvényjavaslat elfogadásához kevés lesz. Persze ha már annyi hatása lesz, hogy az azonos nemûek együttélésére/házasságára, azonos jogaikra vonatkozó kezdeményezésekkel komolyan, érdemben elkezdenek foglalkozni az illetékesek, illetve bekerül a köztudatba és téma lesz, beszélnek/cikkeznek róla, már többet ért, mint bármilyen más eddigi próbálkozás."

Az ünnep lényege

Mint ahogy a társadalmi elfogadásnak, úgy a szombati büszkeségmenetnek, vagyis a pride-nak is érnie kell még ahhoz, hogy teljes fényében pompázhasson. A felvonulás lényege nem az, hogy a melegek megmutassák magukat színes tangákban - mint ahogy ezt sokan leegyszerûsítve értelmezik. A meneten melegeknek és heteróknak együtt, büszkén kéne vállalniuk másságukat vagy éppen a másságuk melletti szimpátiájukat. Arra érett társadalmakban a pride nem a félénk részvétel vagy a magamutogatás eseménye, hanem az ünneplésé, hogy vagyunk, boldogan, szabadon.

Programajánló

Szombat: Pride - felvonulás 15 órától, gyülekezés a Felvonulási térenVasárnap: Melegség és kereszténység - beszélgetés - Fáklya Klub, 15 óra Õ is meleg, mégsem tolerálom - beszélgetés - Fáklya Klub, 16 óra Fiú vagyok - film a transznemûségrõl Mûvész mozi, 17 óra Változatok coming out-ra - beszélgetés - Fáklya Klub, 17 óra Korcsula - színházi elõadás - Ruttkai Éva Színház, 19 óra Leplezetlen - film menekülés Iránból - Mûvész mozi, 19 óra


Ezért fontos a meleg közösségnek, hogy ezt nyugodtan, elfogadó és támogató közegben tehessék meg, s ezért tartják fontosnak, hogy ne egyedül, hanem együtt vonulhassanak: "Jöjjenek heterók, nagyon fontos lenne, mert a meleg büszkeség napja igazából arról szól, hogy elfogadjuk egymást. Sokkal többet jelentene számomra, ha egy ilyen felvonuláson rengeteg hetero jelenne meg, hogy márpedig semmi bajuk a mássággal, mintha tengernyi buzi vonulna. Jó lenne az is, ha ezek az emberek a kulturális programokon is részt vennének, és ismerkednének a melegkultúrával mélyebben, de nyilván az ilyen programokra azok a heterók jönnek, akik egyébként is toleránsak és melegbarátok."


[origo]